2010. május 03., 08:292010. május 03., 08:29
Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója kifejtette: a közönség kívánsága az volt, hogy a 19. század magyar festőit láthassa. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere kiemelte az újabb nagyszabású, a megyeközpontban nyílt tárlat jelentőségét, mondván, az érdeklődők „egy szeletnyi Európát láthatnak most a Csíki Székely Múzeumban”.
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta, 2007-ben még csak lélekben és a kiállításoknak otthont adó helyszín szempontjából álltak készen ilyen méretű tárlat fogadására. „Ma már kívül-belül készen állunk, így valósulhatott meg egy ilyen értékes kiállítás a Csíki Székely Múzeumban” – magyarázta Ráduly. A városvezető megköszönte Csíkszereda nevében, hogy az erdélyi kultúrmisszió zászlósa lehet a város. Szabó Béla, Magyarország csíkszeredai főkonzulja kiemelte, a Csíki Székely Múzeum is felkerült arra a képzeletbeli tablóra, amelyen a legigényesebb tárlatok helyszínei szerepelnek.
„Annak idején, amikor ezekről a nagyszabású kiállítástervekről esett szó, a hitetlenkedők között voltam. Most, látván az eredményeket, azt kívánom, olyan sok hasonló kiállításnak adjon otthon, a város és a múzeum, hogy ne is tudják számon tartani” – mondta Szabó. A május elsején megnyílt kiállítás kurátora, Bakó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Galéria festészeti szakosztályának vezetője hangsúlyozta, ezúttal olyan festők remekműveit láthatják Csíkszeredában az érdeklődők, akik nélkül nem létezne a magyar festészet.
A szakember szerint nemzeti művészetünk kialakulásának szempontjából a 19. század első felét hőskornak tekinthetjük, amelyben a legfőbb feladat egy újfajta gondolkodásmód elfogadása volt. Áttekintve a 19. századi magyar festészet nagy ívű fejlődéstörténetét, megállapítható, hogy a mindössze száz évet felölelő időszak alatt tehetséges művészeink kimagasló teljesítményt produkáltak, melynek köszönhetően a magyar festészet Európa legjobbjaihoz csatlakozott, máig kiállva az összehasonlítás szigorú mércéjét.
„Sétáljanak úgy, mintha a Magyar Nemzeti Galériában sétálnának, hiszen annak egy keresztmetszetét láthatják a Csíki Székely Múzeumban” – fogalmazott a művészettörténész. A kiállítás elrendezésében segédkezett Basics Beatrix, a Budapesti Történeti Múzeum kurátora, aki kiemelte, Csíkszereda már néhány éve részévé vált a magyarországi kulturális életnek is, hiszen a jó értelemben vett úgymond sztárkiállítások még határainkon túl is ritkák.
Szűcs György, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy három évvel ezelőtt Csíkszeredában látható legyen a Munkácsy Mihály- tárlat. A szakember kiemelte, csak ott születhet egy ilyen kiállítás, ahol a szakmai hozzáértés befogadókészséggel társul. A kiállítás megnyitója előtt különleges tárlatvezetést szerveztek a sajtó képviselőinek – Bakó Zsuzsa és Basics Beatrix bemutatták a műtárgyakat.
A Csíki Székely Múzeum munkája azonban nem csak a nagyszabású tárlatok megszervezésére terjed ki, hétköznapokon kutatómunkát, restaurálást, konzerválást végeznek, de raktárrendezéssel és adatbázis-készítéssel is foglalkoznak. Jövőre egy régészeti kiállítást terveznek a Mikó-várba. Az intézmény célja népszerűvé tenni egész Székelyföldön a múzeumlátogatást, valamint helyi székely hagyományokon alapuló modern közintézménnyé válni, amit az ehhez hasonló nagyszabású tárlatok csak gazdagítanak.
A Remekművek a 19. század magyar festészetéből című kiállítás május elsejétől július 25-éig látogatható. Gyarmati Zsolt bemutatta a tárlatot népszerűsítő nyomtatványokat is: kiadtak egy katalógust, a tárlat festőinek magyar, román és angol nyelvű életrajzával. A múzeum honlapján pedig külön oldalt hoztak létre: információk, képgaléria, videók, kisfilmek népszerűsítik a tárlatot.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.