2010. május 03., 08:292010. május 03., 08:29
Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója kifejtette: a közönség kívánsága az volt, hogy a 19. század magyar festőit láthassa. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere kiemelte az újabb nagyszabású, a megyeközpontban nyílt tárlat jelentőségét, mondván, az érdeklődők „egy szeletnyi Európát láthatnak most a Csíki Székely Múzeumban”.
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta, 2007-ben még csak lélekben és a kiállításoknak otthont adó helyszín szempontjából álltak készen ilyen méretű tárlat fogadására. „Ma már kívül-belül készen állunk, így valósulhatott meg egy ilyen értékes kiállítás a Csíki Székely Múzeumban” – magyarázta Ráduly. A városvezető megköszönte Csíkszereda nevében, hogy az erdélyi kultúrmisszió zászlósa lehet a város. Szabó Béla, Magyarország csíkszeredai főkonzulja kiemelte, a Csíki Székely Múzeum is felkerült arra a képzeletbeli tablóra, amelyen a legigényesebb tárlatok helyszínei szerepelnek.
„Annak idején, amikor ezekről a nagyszabású kiállítástervekről esett szó, a hitetlenkedők között voltam. Most, látván az eredményeket, azt kívánom, olyan sok hasonló kiállításnak adjon otthon, a város és a múzeum, hogy ne is tudják számon tartani” – mondta Szabó. A május elsején megnyílt kiállítás kurátora, Bakó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Galéria festészeti szakosztályának vezetője hangsúlyozta, ezúttal olyan festők remekműveit láthatják Csíkszeredában az érdeklődők, akik nélkül nem létezne a magyar festészet.
A szakember szerint nemzeti művészetünk kialakulásának szempontjából a 19. század első felét hőskornak tekinthetjük, amelyben a legfőbb feladat egy újfajta gondolkodásmód elfogadása volt. Áttekintve a 19. századi magyar festészet nagy ívű fejlődéstörténetét, megállapítható, hogy a mindössze száz évet felölelő időszak alatt tehetséges művészeink kimagasló teljesítményt produkáltak, melynek köszönhetően a magyar festészet Európa legjobbjaihoz csatlakozott, máig kiállva az összehasonlítás szigorú mércéjét.
„Sétáljanak úgy, mintha a Magyar Nemzeti Galériában sétálnának, hiszen annak egy keresztmetszetét láthatják a Csíki Székely Múzeumban” – fogalmazott a művészettörténész. A kiállítás elrendezésében segédkezett Basics Beatrix, a Budapesti Történeti Múzeum kurátora, aki kiemelte, Csíkszereda már néhány éve részévé vált a magyarországi kulturális életnek is, hiszen a jó értelemben vett úgymond sztárkiállítások még határainkon túl is ritkák.
Szűcs György, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy három évvel ezelőtt Csíkszeredában látható legyen a Munkácsy Mihály- tárlat. A szakember kiemelte, csak ott születhet egy ilyen kiállítás, ahol a szakmai hozzáértés befogadókészséggel társul. A kiállítás megnyitója előtt különleges tárlatvezetést szerveztek a sajtó képviselőinek – Bakó Zsuzsa és Basics Beatrix bemutatták a műtárgyakat.
A Csíki Székely Múzeum munkája azonban nem csak a nagyszabású tárlatok megszervezésére terjed ki, hétköznapokon kutatómunkát, restaurálást, konzerválást végeznek, de raktárrendezéssel és adatbázis-készítéssel is foglalkoznak. Jövőre egy régészeti kiállítást terveznek a Mikó-várba. Az intézmény célja népszerűvé tenni egész Székelyföldön a múzeumlátogatást, valamint helyi székely hagyományokon alapuló modern közintézménnyé válni, amit az ehhez hasonló nagyszabású tárlatok csak gazdagítanak.
A Remekművek a 19. század magyar festészetéből című kiállítás május elsejétől július 25-éig látogatható. Gyarmati Zsolt bemutatta a tárlatot népszerűsítő nyomtatványokat is: kiadtak egy katalógust, a tárlat festőinek magyar, román és angol nyelvű életrajzával. A múzeum honlapján pedig külön oldalt hoztak létre: információk, képgaléria, videók, kisfilmek népszerűsítik a tárlatot.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.