
2010. december 07., 10:072010. december 07., 10:07
„A film egy ember sorsát követi, aki nem született hősnek. Meddig maradhat ember az ember anélkül, hogy hős legyen, de gyilkossá se váljon… nem tudom a választ” – vallja új filmje kapcsán a rendező, Esztergályos Károly. A Szégyen című tévéfilm a Magyar Televízió és a Centrál Filmstúdió közös produkciója, Karinthy Ferenc novellája alapján készült, a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával. A film operatőre Győri Márk, producere Fülöp György volt.
Sartre Temetetlen holtak című drámájában a kínvallatás alá vetett francia ellenálló mondja: „Nem arra születtünk, hogy állandóan képességeink végső határán éljünk. A völgyekben is vannak utak.” A huszadik század folyamán sokszor kényszerült az ember szembenézni azzal, hogy hol is vannak azok a völgyekben levő utak, és meddig mehetünk rajtuk anélkül, hogy feladnánk magunkat, hogy megszűnnénk magunk lenni? Karinthy Ferenc művének is ez a központi kérdése, amelyre valószínűleg minden életben, minden korban más válasz születik.
A dilemmával a magyar történelem két rettenetes pillanatában néz szembe a film főhőse, a második világháborúban katonának kényszerítve és a Rákosi-rémuralom legsötétebb esztendejében. A történelem drasztikusan meghatározza a film szereplőinek sorsát, de köztük jóformán szó sem esik a történelem nagy kérdéseiről. Két éjszakán játszódik a történet (és egy fanyar-ironikus utójáték harmadik éjszakáján), jóformán csak egy férfit és egy nőt látunk, akik egymást akarják. De a diktatúra körülményei között már csak hős lehet az ember, ha ember akar maradni. A völgyekben nincsenek utak. A tévéfilmben két szerelmi történet tanúi vagyunk, ha a szerelmet itt csupán a mindennapok rémületéből menekülni akaró emberek feltámadó vágya jelenti is.
A film főhősét Kinizsi Ottó alakítja, aki pályafutását a Magyar Televízió képernyőjén kezdte a Kölyökidő című műsorban. Partnerét, a tehetséges színésznőt, Herrer Sárát, szintén ismerhetik a csatorna nézői az Életképek című sorozatból, de játszott a Sorstalanság című filmben is. „Meghatározó élmény volt a forgatás, sok gátlásomat vetkőztem le a felvételek alatt” – mondta Herrer Sára a Teadélután egyik adásában.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.