Oravecz Imre Távozó fa című verseskötete kapta a 2016-os Aegon Művészeti Díjat, amelyet szerdán adtak át Budapesten.
2016. április 14., 13:012016. április 14., 13:01
Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a zsűri elnöke a díjátadón hangsúlyozta: a Távozó fa című kötet olyan üzenetet hordoz az emberi életről, hogy azt mindenféle ideológiától mentesen kellene megélni, nem pedig úgy, mint egy álmot, utazást vagy önmegvalósítást. „Inkább úgy, ahogy az megtörténik velünk”.
Idén minden eddiginél több, 104 szépirodalmi művet jelöltek a kiadók a díjra. Mint Kulcsár Szabó Ernő fogalmazott, a szűkített tízes listára került művek valamennyien megérdemelték volna az elismerést, ugyanakkor a győztes kiválasztásában teljes egyetértés alakult ki a héttagú zsűriben. A zsűrielnök kiemelte: a műveket nyelvművészeti, tematikai jelentőség, valamint az innovatív erő, az újító eredetiség szempontjából értékelték.
„Oravecz Imre egész életművére jellemző, hogy egy eltűnt életformát képes dokumentálni, másrészt olyan emberi dokumentumokat létesít, amelyek ritkaságszámba mennek az élő magyar irodalomban. Legutóbbi verseskötetének műfaját nevezhetjük új öregkori lírának” – tette hozzá Kulcsár Szabó Ernő.
A 73 éves Oravecz Imre a díjátadón elmondta: amikor kétkötetes regényét befejezte, akkor vette elő korábban írt verseit, amelyeket újabbakkal egészített ki. Mint mondta, először azt hitte, vicc, hogy díjat kap, csak amikor az e-mailt is megkapta, akkor tudatosult benne: igaz lehet. „A próza és a líra számomra nagyon hasonló alkotói folyamat” – jegyezte meg.
A Magvető Kiadó gondozásában megjelent Távozó fa versei megfigyelések és következtetések az élet örök körforgásából – olvasható a szervezők méltatásában. Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a 2006-ban alapított Aegon Művészeti Díj jó befektetésnek bizonyult: a díjazott művek a szerzőknek járó nettó hárommillió forintos elismerés mellett harmadik-negyedik kiadásaikat élik meg.
Az idei Aegon-díj tíz jelöltje volt még Bartis Attila A vége, Danyi Zoltán A dögeltakarító, Dragomán György Oroszlánkórus, Esterházy Péter A bűnös, Marno János Hideghullám, Rakovszky Zsuzsa Fortepan, Réz Pál Bokáig pezsgőben, Szvoren Edina Az ország legjobb hóhéra, valamint Térey János A legkisebb jégkorszak című kötete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!