2012. február 02., 16:432012. február 02., 16:43
„Mivel Romániának jelenleg roppant kevés az esélye arra, hogy új helyet szerezzen a jegyzéken, a szervezet ugyanis egyensúlyt kíván teremteni Európa és Afrika, valamint Ázsia között, ennek megfelelően olyan külföldi partnerrel szeretnék társítani Torockót, amely már kivívta magának a nemzetközi rangot. Ez a partner a magyarországi Hollókő település” – ismertette Kelemen Hunor tárcavezető, az RMDSZ elnöke.
Hollókő és Torockó önkormányzata, valamint a két ország illetékes miniszterei már a tavaly tárgyalásokat folytattak a társult jelölésről. Ebbe a folyamatba illeszkedő hivatalos lépésként Románia Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériuma Torockó történeti települést és környezetét az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Világörökségi jegyzék várományosi listájára felvette, erről az UNESCO Világörökségi Bizottságát tájékoztatta 2011. február 1-én. A várományosi listára való felkerülés a tulajdonképpeni világörökségi jelölés előfeltétele.
A világörökségi jelölés Európa-szerte alkalmazott technikai formája már meglévő világörökségi helyszínek kiterjesztése. A kiterjesztés elvi alapja, hogy egyes helyszínek a hasonló vagy komplementer jellemzőkkel bírnak, ezek, azonos cím és egyetlen világörökségi bejegyzés alatt közösen csoportot alkotnak. Ugyanakkor a Világörökségi Bizottság ösztönzi a nemzetközi, azaz különböző tagországok közös helyszíneiből álló csoportok jelölését.
Torockó rendkívüli, nemzetközi fontosságú építészeti és kulturális értékeit megvizsgálva adódott az a szakmai következtetés, hogy Hollókő Ófaluval közösen olyan csoportot képez, melyet összeköt számos kulturális és építészeti elem, ugyanakkor a földrajzi távolság és elsősorban a paraszti polgárosodás tájegységi jelleget létrehozó folyamatai a két együttes komplementer jellegét erősítik – írja tájékoztatójában Kelemen Hunor.
Torockó értékeinek hosszú távú védelme szempontjából a világörökségi jegyzékre való felkerülés igen fontos előrelépést jelentene. Ezáltal a román kormány az országos védelmen felül nemzetközi egyezményekben is vállalná az itteni építészeti örökség megőrzését. Ugyanakkor a világörökségi státus biztosíthatná a település gazdasági fellendülését is. Számtalan példa igazolja, hogy a világörökség részét képező helyszínek turisztikai látogatottsága folyamatos. A tárcavezető szerint a torockói közösség fennmaradásának alapját az ezredfordulón a most fejlődő faluturizmus jelentheti, a világörökségi státus ennek a folyamatnak a méltó kibontakozását biztosíthatja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok