Tizedik születésnapját ünnepelte a Bookart

A rendezvényen Hajdú Áron, a Bookart tulajdonosa és vezetője ismertette a kiadó tízéves tevékenységét Márton Evelin, a kiadó munkatársa és Tánczos Vilmos néprajzkutató közreműködésével.

Hajdú Áron kifejtette, a nyomtatott könyveknek egyben dísztárgyaknak is kell lenniük, ugyanis a könyv elvesztette információforrás-szerepét. „Ugyanakkor nem igaz, hogy a könyvnek nincs jövője. Annak is köszönhető, hogy a kiadó díjakat kezdett nyerni, hogy megértettük: a szerző a legfontosabb, ugyanakkor nem érdemes bármit kiadni” – mondta el Hajdú. Hozzátette, a kis kiadók nem tudnak megélni hazai állami támogatásokból, ezért döntöttek úgy, hogy fordításokat is kiadnak. Ehhez például a svájci Pro Helvetia Alapítványtól és a Mexikói Kulturális Intézettől kaptak támogatást.

Márton Evelin úgy fogalmazott, azért tud működni a kiadó immár tíz éve, mert sok itthoni szerzőt, szerkesztőt sikerült bevonniuk a munkába. Hozzáfűzte, fontos volt az is, hogy munkát tudtak adni az erdélyi fordítóknak, így a svájci sorozat keretében olyan szerzők műveit jelentették meg, akiknek eddig még nem jelent meg kötete magyar fordításban.

Tánczos Vilmos – aki a kiadó eddigi legnagyobb példányszámban megjelent könyvét, az Elejtett szavak című kötetet írta – úgy értékelt, a Bookart arcéle, neve fontos az erdélyi magyar közéletben, ugyanakkor jó a koncepció is, hogy nem erdélyi, hanem magyar kiadó. Tánczos Hajdú Áron szervezőmunkáját, a kiadványok kivételezését is méltatta, amelyek vélekedése szerint kapcsolódnak a csíkszeredai képzőművészeti hagyományokhoz.

Hajdú azt is elmondta, saját standra van szüksége egy kiadónak a budapesti könyvvásáron ahhoz, hogy ismertté váljon, el kell kerülnie, hogy az erdélyi könyveknek fenntartott közös standon kínálja portékáját. Mint részletezte, sok a rossz erdélyi berögződés, ami annak is betudható, hogy mindenki ismer mindenkit „Vissza kell térni a profizmushoz, és akkor túl lehet élni” – fogalmazta meg Hajdú Áron.