Tervek a kortárs irodalom népszerűsítésére

Régi-új elnök az E-MIL élén

Elnöki beszámolójában Orbán János Dénes az utóbbi három év pozitívumai közé sorolta, hogy az E-MIL több mint száz rendezvényt szervezett, elindította az Irodalmat a vidéknek projektet, amelynek köszönhetően a kortárs erdélyi irodalom a kisebb, magyarok lakta településekre is eljut, a szervezet ugyanakkor megerősítette pozícióját, és megháromszorozta a bevételeit.

Az elnök hiányosságként könyvelte el, hogy nem jegyezték még be a Hargita–Kovászna–Maros megyei fiókszervezeteket, amelyek révén a Liga hangsúlyosabban jelen lehetne e megyékben (de folyamatban van), és hogy nincsenek elegen egy grandiózusabb tevékenység kifejtésére, szerinte ugyanis ehhez nagyobb infrastruktúrára volna szükség.
A közgyűlésen választották meg három évre a Liga vezetőségét is.

Orbán János Dénest teljes egyetértésben választották újra az E-MIL elnökévé. A régi választmányi tagok is megőrizték pozíciójukat, kivéve a funkciót vállalni nem kívánó Márkus Barbarossa Jánost, akinek helyét Ármos Lóránd tölti be. Király Zoltán maradt az ügyvezető elnök, Böszörményi Zoltán az uniós kapcsolatokért felel és az Európai Írókongresszusban (European Writers’ Congress) képviseli az E-MIL-t, László Noémi Bukarestben, Ármos Lóránd pedig Budapesten tevékenykedik a szervezet érdekében.

A vezetőség prioritásai: a fiókszervezetek létrehozása, a Liga honlapjának aktívabbá tétele és az adatbázis bővítése, valamint a kortárs erdélyi írók tananyagba való bekerülésének szorgalmazása – ennek érdekében továbbképző-sorozatot indítanak középiskolai irodalomtanároknak, és rendhagyó irodalomórákat tartanak majd a középiskolásoknak. Négy új taggal bővült az E-MIL: Aniszi Kálmán, Egyed Péter, Jancsó Noémi és Szenkovics Enikő nyert felvételt, egy jelentkező kérelmét pedig visszautasította a közgyűlés.

Emotikon klasszikus jegyekkel

Jancsó Noémi Emotikon című kötetének méltatásához Az ember tragédiájából kölcsönzött mottót Szőcs Géza író, költő: „Úgy elmerültél álomképeidben, / Hogy a rád bízott marha kárba ment”. Szőcs szerint az emlékezés és a virtualitás senkiföldjén íródnak Jancsó szövegei, és olyan világról tudósítanak, amelyben az álomképek relevanciával bírnak, miközben olyan figurák rajzolódnak ki, akiknek „marhái már kárba mentek”.

A fiatal szerző szövegeit olvasva minden lehetséges megközelítés végén marad még egy kusza és zavarba ejtő minőség: valami, amit nem lehet szavakkal megragadni – fejtette ki Szőcs Géza. Orbán János Dénes arra hívta fel a figyelmet, hogy a latin–angol szakon tanuló, első kötetes szerző versben és prózában egyaránt figyelemre méltó szövegeket alkotott, melyeken érezhető, hogy írójuk otthonosan mozog az antik irodalomban. Mint mondta, Jancsó Noémi szövegeinek sajátos humora és összetettsége gyakran csak a sokadik olvasás után válik nyilvánvalóvá, hiszen mindegyik mű számtalan értelmezést kínál.