
A Román Akadémia és az illetékes hatóságok közös fellépést sürgetnek Herkulesfürdő megmentéséért
Fotó: Herculane Project / Facebook
Ioan-Aurel Pop, a Román Akadémia elnöke és több állami intézmény képviselői bejelentették: átfogó intézkedéssorozatot indítanak Herkulesfürdő műemlékeinek megóvása érdekében. A Monarchia ékkövének számító üdülőtelepen uralkodó állapotokról, a Herkulesfürdő újjáépítését célzó törekvésekről a napokban cikkezett a Krónika.
2025. október 01., 18:402025. október 01., 18:40
2025. október 01., 19:042025. október 01., 19:04
„Herkulesfürdő európai örökség. Szégyen lenne, ha az Európai Uniónak kellene megmondania, hogyan mentsük meg” – állapította meg Ioan-Aurel Pop a Mentsük meg Herkulesfürdőt! elnevezésű, szerdán rendezett konferencián. A Román Akadémia elnöke szerint a tudós társaság újabb beadványokat készít az ügy érdekében, valamint szakértői összeállítják a fürdőváros történetét.
Ötvös Koppány Bulcsú, a bukaresti kulturális minisztérium államtitkára a bukaresti konferencián megerősítette: a minisztérium elkötelezett a fürdőváros megmentése mellett. Elmondta, a történelmi épületek és épületegyüttesek, szobrok és díszítőelemek, valamint a fürdőkultúra hagyománya „európai mércévé” tette a fürdővárost, ám 1990 után a beruházások hiánya és a bonyolult jogi eljárások „szembetűnő pusztulást” eredményeztek ebben az értékes örökségben. Ismertetése szerint 2020 óta több sürgős beavatkozás történt, 2022-ben a várost felterjesztették az UNESCO világörökségi listájára, 2024-től pedig egyértelmű szabályozás lépett életbe a városrendezés terén. Ugyanakkor idén részletes tanulmányok készültek több ikonikus épület, köztük a Traian Szálloda és a Kaszinó helyreállítására.
A kinevezéséig a Maros Megyei Múzeumot irányító államtitkár szerint a minisztérium rövid, közép és hosszú távú intézkedéscsomagot is kidolgozott, amely magában foglalja egy állandó műszaki bizottság létrehozását, az ingatlanok jogi helyzetének tisztázását, valamint helyreállítási projektek indítását állami és uniós forrásokból. „Ahhoz azonban, hogy valódi megerősítési és helyreállítási munkálatok kezdődhessenek, elengedhetetlen az ingatlanok jogi helyzetének tisztázása – beleértve a kisajátítást azokban az esetekben, ahol a törvény ezt lehetővé teszi” – idézte az Agerpres hírügynökség Ötvös Koppány Bulcsút.
Gheorghe Orza, a bánsági város polgármestere drámai képet festett a helyzetről: több épület az összeomlás szélén áll. „A történelmi épületek, például a Neptun Fürdő és a Monarchia-beli szállodák állapota napról napra romlik. Néhány már összeomlás közeli állapotban van, és a szakvélemények is ezt igazolják. De ez nemcsak műszaki probléma, hanem jogi és közigazgatási is: feldarabolt tulajdonjogok, bírósági zárlatok, évek óta húzódó perek eredmény nélkül. Országos beavatkozásra, jogi keretre és határozott intézkedésre van szükség, amely lehetővé teszi a közérdekből történő kisajátítást az összeomlás szélén álló műemlékek esetében” – hívta fel a figyelmet Gheorghe Orza. A városvezetés szerint elengedhetetlen egy országos szintű, szilárd jogi alapokon nyugvó beavatkozás, amely lehetővé teszi a közérdekből történő kisajátítást a veszélyeztetett műemlékek esetében.
Mint arról beszámoltunk, a herkulesfürdői Szapáry-fürdő megmentéséért közel egy évtizede fiatal építészek küzdenek, de a szebb napokat látott gyógyfürdő jövője továbbra is bizonytalan. Oana Chirilă építész, a Herculane Project kezdeményezője az elmúlt nyolc év munkájáról, jövőbeli elképzeléseikről beszélt a Krónikának.

A Monarchia ékköve volt, ma Európa legveszélyeztetettebb műemlékei között tartják számon. A herkulesfürdői Szapáry fürdő megmentéséért közel egy évtizede fiatal építészek küzdenek, de a szebb napokat látott gyógyfürdő jövője továbbra is bizonytalan.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
szóljon hozzá!