Tasnádi-Sáhy Péter rendező szerint a diákok és a színház számára is gyümölcsöző lehet, ha választható tárgy lesz a drámaóra

– fogalmazott Tasnádi-Sáhy Péter.

Kifejtette, azok a testtudatébresztő gyakorlatok, amelyek a diákszínjátszó programok egyik fontos alapját képezik jó esetben, hihetetlen élményt jelentenek a gyerekeknek: egy másfajta öntudatra ébredés lehetőségét kínálják. „A színház szempontjából is rendkívül hasznos, ha a gyerekek közelebb kerülnek ehhez a világhoz, hiszen színházértő emberek nevelődnek. Láttuk, hogy a járványhelyzet korlátozásai miatt fellépett egyfajta színházhiány, a színháznak pedig válaszokat kellett adnia arra, miért van rá szükség. Az értő, színházszerető emberek nézőként is választ tudnak adni erre a kérdésre” – mondta a rendező.

Iskolai túlterheltség
és színházi szemlélet

Váradon  a diákokat megszólító, több színházi kezdeményezés is létezik: ilyen a Színház az iskolában, iskola a színházban program, a Nagyvárad Táncegyüttes vezetésével működő Ki vagy te, táncszínház? beavató előadássorozat vagy éppen a Bihar megyei amatőr tánccsoportokat és középiskolás diákokat célzó mentori projekt. Tasnádi-Sáhy Péter azt mondta,

„A Szigligeti Színház a Bihar megyei iskolai színjátszó köröket vezető tanárokkal is igyekszik termékeny szakmai kapcsolatot ápolni, de a Reflektor program tervezett négy workshopjából eddig csak kettőt sikerült megtartani neves szakemberek bevonásával, a naptárt sajnos átírta a járvány” – mondta Tasnádi-Sáhy Péter. Kifejtette, azt is májusra tervezték, de határozatlan időre tolódott az első Reflektor fesztivál, ami a Bihar megyében első diákszínjátszó szemle lett volna.

– fogalmazott Tasnádi-Sáhy Péter. Mint magyarázta, sokszor a gyerekek 6-7 iskolai óra után, délutáni különórák előtt jutnak el a színjátszó foglalkozásokra, és az egy-másfél óra bizony gyakran kevés ahhoz, hogy lassítani tudjanak, önmagukra figyelhessenek. Hozzátette, akárcsak a felnőttek esetében, a gyerekeknél is érvényes, hogy van, akit a színházi világ jobban megragad, és akad, akit kevésbé, de mivel a drámaóra választható tárgy lenne az iskolában, azok jelentkeznének, akiket jobban érdekel.

„Az a tapasztalom, hogy még azok a diákok is, akik bizonytalanok vagy kevésbé érdeklődők, de odakeverednek egy színjátszó programba, hasznos tapasztalatokkal gazdagodnak” – mondta a Krónikának a rendező.