
2010. május 28., 11:012010. május 28., 11:01
„Először elsőéves főiskolás koromban, 1993-ban Kolozsvárott találkoztam ezzel a darabbal, és akkor, a romániai ősbemutatón játszottam is benne több kis szerepet. Varjú voltam és Vaknadály” – mesélte a társulat művészeti igazgatója. Keresztes lapunk kérdésére elmondta, a történet a szép és a rút ellentétét aknázza ki, mozgatórugója a szerelem.
Az erdőben, tündérek között játszódik, főszereplője pedig két virág. „Hogy még dinamikusabb, még varázslatosabb legyen, a darabhoz dalokat írattam Demény Péter kolozsvári költő-műfordítóval és Incze G. Katalin, szintén kolozsvári zeneszerzővel” – részletezte a művész. A darab a klasszikus mesei elemekre épít, míves nyelvezete pedig költőivé avatja a művet.
A két főhős, Lenszirom, a gyönyörű virágszál és Leánder, a rút kobold szerelmi történetében ismerhetők meg az alapvető emberi értékek. A rendező hozzátette, bő egy hónapot próbáltak, ám az előadás csak akkor lesz véglegesen kész, amikor a gyereknézők is aktívan bekapcsolódnak a színpadi történésekbe.
Keresztes bevallotta, nagyon szeret mesedarabokat rendezni, és úgy látta, a társulat művészeinek is tetszett ez a játékmód, mert itt szabadabban alkothatnak, nem annyira kötöttek a helyzetek, mint a klasszikus darabokban. A rendező egyébként a kolozsvári magyar színházban korábban már két nagy sikerű, több évig játszott mesejátékot is színpadra vitt, A kék csodatortát és a Túl a Maszat-hegyent.
| Nagy sikert aratott az a Witold Gombrowicz-darab, amelyet Keresztes Attila rendezett Lengyelországban, a katowicei Sziléziai Stanislaw Wyspianski Színházban. Az Yvonne, burgundi hercegnő című abszurd darabot nemcsak Katowicében fogadta kitörő lelkesedéssel a közönség, de a radomi és a szentpétervári színházi fesztiválokra is meghívták. Keresztes az első erdélyi magyar rendező, aki Lengyelországban rendezett. |
Az igazgató ígérete szerint a következő évadokban is legalább két mesedarabot visznek színre. „Nem titkolt szándékom, hogy az idei két nagyszínpadi mesejátékkal, a Holle anyóval, valamint a Leánder és Lenszirommal egy hoszszabb távú folyamatot indítsak el. Meg szeretném mutatni a gyerekeknek azt a tündéri mesevilágot, amely révén megérthetik, miért érdemes színházba járni, milyen csoda is történik ott” – fogalmazott a rendező.
Az előadás koreográfiáját Kozma Attila, miskolci vendégművész dolgozta ki, akit az idei évadban a Csárdáskirálynő kapcsán ismerhetett meg a szatmári közönség. A legalább kétórás, csaknem a teljes társulatot foglalkoztató darabot ebben az évadban öt alkalommal tűzik műsorra, de elképzelhető, hogy még a nyáron, szabadtéren, a szatmári Kossuth-kert fái között is találkozhatnak majd vele az érdeklődők.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.