
2010. május 28., 11:012010. május 28., 11:01
„Először elsőéves főiskolás koromban, 1993-ban Kolozsvárott találkoztam ezzel a darabbal, és akkor, a romániai ősbemutatón játszottam is benne több kis szerepet. Varjú voltam és Vaknadály” – mesélte a társulat művészeti igazgatója. Keresztes lapunk kérdésére elmondta, a történet a szép és a rút ellentétét aknázza ki, mozgatórugója a szerelem.
Az erdőben, tündérek között játszódik, főszereplője pedig két virág. „Hogy még dinamikusabb, még varázslatosabb legyen, a darabhoz dalokat írattam Demény Péter kolozsvári költő-műfordítóval és Incze G. Katalin, szintén kolozsvári zeneszerzővel” – részletezte a művész. A darab a klasszikus mesei elemekre épít, míves nyelvezete pedig költőivé avatja a művet.
A két főhős, Lenszirom, a gyönyörű virágszál és Leánder, a rút kobold szerelmi történetében ismerhetők meg az alapvető emberi értékek. A rendező hozzátette, bő egy hónapot próbáltak, ám az előadás csak akkor lesz véglegesen kész, amikor a gyereknézők is aktívan bekapcsolódnak a színpadi történésekbe.
Keresztes bevallotta, nagyon szeret mesedarabokat rendezni, és úgy látta, a társulat művészeinek is tetszett ez a játékmód, mert itt szabadabban alkothatnak, nem annyira kötöttek a helyzetek, mint a klasszikus darabokban. A rendező egyébként a kolozsvári magyar színházban korábban már két nagy sikerű, több évig játszott mesejátékot is színpadra vitt, A kék csodatortát és a Túl a Maszat-hegyent.
| Nagy sikert aratott az a Witold Gombrowicz-darab, amelyet Keresztes Attila rendezett Lengyelországban, a katowicei Sziléziai Stanislaw Wyspianski Színházban. Az Yvonne, burgundi hercegnő című abszurd darabot nemcsak Katowicében fogadta kitörő lelkesedéssel a közönség, de a radomi és a szentpétervári színházi fesztiválokra is meghívták. Keresztes az első erdélyi magyar rendező, aki Lengyelországban rendezett. |
Az igazgató ígérete szerint a következő évadokban is legalább két mesedarabot visznek színre. „Nem titkolt szándékom, hogy az idei két nagyszínpadi mesejátékkal, a Holle anyóval, valamint a Leánder és Lenszirommal egy hoszszabb távú folyamatot indítsak el. Meg szeretném mutatni a gyerekeknek azt a tündéri mesevilágot, amely révén megérthetik, miért érdemes színházba járni, milyen csoda is történik ott” – fogalmazott a rendező.
Az előadás koreográfiáját Kozma Attila, miskolci vendégművész dolgozta ki, akit az idei évadban a Csárdáskirálynő kapcsán ismerhetett meg a szatmári közönség. A legalább kétórás, csaknem a teljes társulatot foglalkoztató darabot ebben az évadban öt alkalommal tűzik műsorra, de elképzelhető, hogy még a nyáron, szabadtéren, a szatmári Kossuth-kert fái között is találkozhatnak majd vele az érdeklődők.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.