
2010. július 07., 10:172010. július 07., 10:17
A nézőszámcsökkenés fő oka, hogy a váradi színházépület több éve felújítás alatt áll, és a mostani már a harmadik olyan évad volt, amelyben alternatív helyszíneken volt kénytelen játszani a társulat. Legtöbbször a nagyszínház színpadán kialakított kis nézőtéren foglalhattak helyet a nézők, a díszleteket pedig a fennmaradó részen építették fel, így valójában kamaraszínházi körülmények között zajlott a szezon – magyarázta Dimény Levente. Bár így eleve kevesebben fértek be egy-egy előadásra, néző hiányában egyetlen előadás sem maradt el.
Diményt tavaly nyáron nevezték ki a társulat művészeti igazgatójává, és mint elmondta, már akkor azt tervezte, hogy komolyabban, mindenekelőtt a művészi szempontokat figyelembe véve állítja össze a repertoárt. Szerinte az, hogy sikerült-e végleg rátérni az új útra, és hogy ez az út helyes-e, nem egy vagy két évadban, hanem sokkal hosszabb távon derül ki. Annyi bizonyos, hogy a szezon minden premierjét 5-6 hetes próbafolyamat előzte meg, ami ideálisnak mondható, a szereposztást pedig minden esetben a rendezőre bízták – ha vendégrendezőről volt szó, arra is elegendő időt kapott, hogy megismerje a társulatot, hiszen a jó szereposztás köztudottan fél siker. „Nem elég a leggyorsabb, legkényelmesebb módszerrel színpadra vinni egy előadást” – vallja Dimény, aki úgy véli, a legfontosabb cél, hogy a társulat csapatként és egyénenként is fejlődjék.
A legtöbben az Ali baba és vAgy negyven rabló című zenés mesejátékot látták az elmúlt évadban, ami a társulatvezető szerint nem is csoda, hiszen a gyerekeknek is szóló előadást sok szervezett iskolai csoport is megnézte. Művészi szempontból Carlo Goldoni A kávéház című darabját tartja a legsikerültebbnek Dimény Levente: itt Anca Bradu rendező vezetésével tartott komoly műhelyfoglalkozások előzték meg a premiert. Dimény a szilveszterkor bemutatott Képzeld, beteg! című rendhagyó, zenés-táncos pszichodrámaként meghatározott produkcióval is elégedett, amelynek összeállításában és színrevitelében a társulat minden tagja aktívan részt vett. A legnagyobb kihívást meglátása szerint Parti Nagy Lajos Mauzóleum című darabja jelentette, amelyet a váradiak előtt csak a budapesti Katona József Színházban mutattak be, tíz évvel ezelőtt. Dimény Levente úgy érzi, a szemléletváltás stratégiája megalapozott, így a következő évadban is több kortárs darabra számíthat a közönség, bár az még kétséges, hogy mikor költözhet végre „haza” a színház.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.