Fotó: A szerző felvétele
2010. június 30., 10:422010. június 30., 10:42
A készítők nem titkolt célja az volt, hogy az immár kilencvenéves, de tökéletes szellemi frissességnek örvendő Biszkut, aki az igen kevés ma is élő akkori állami vezetők egyike, bocsánatkérésre bírják, amiért az ‘56-os felkelők közül több mint háromszázat végeztek ki belügyminisztersége alatt, ráadásul korabeli dokumentumok bizonyítják, hogy a tárcavezető többször is keményebb megtorlásra és több „fizikai megsemmisítésre” szólította fel a vérbírákat. A küldetés nem volt sikeres: Biszku Béla egy percig sem volt hajlandó elismerni, hogy bármiben hibázott volna, és folyamatosan azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a kivégzettek maguk is gyilkosok voltak, felakasztásukat pedig nem ő, hanem a bíróság rendelte el, törvényes eljárás után. A filmben egykori halálraítéltek, illetve az áldozatok hozzátartozói is megszólalnak, megrendítő képet festve az akasztófa árnyékában eltöltött időről. Biszku Bélából pedig a két újságírónak akkor sem sikerül bocsánatkérést kicsikarnia, amikor már kifejezetten indulatosan szembesítik bűneivel, azt gondolván, egy „sajnálom” csöppnyi megnyugvást hozhatna azok életébe, akik a megtorlásokkor családtagjaikat vesztették el.
A vetítés után a volt Tempo klub egykori báltermében megjelent érdeklődők számos kérdést tettek fel az alkotóknak. Tőkés László, aki szintén végignézte a filmet, felidézte, milyen erőfeszítéseket tett és tesz itthon és az EP-ben azért, hogy mi is szembesülhessünk a kommunizmus bűneivel, és fény derüljön az 1989 decemberében és 1990 fekete márciusában történtek felelőseinek kilétére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Látogatottsági adatok