Fotó: A szerző felvétele
2010. június 30., 10:422010. június 30., 10:42
A készítők nem titkolt célja az volt, hogy az immár kilencvenéves, de tökéletes szellemi frissességnek örvendő Biszkut, aki az igen kevés ma is élő akkori állami vezetők egyike, bocsánatkérésre bírják, amiért az ‘56-os felkelők közül több mint háromszázat végeztek ki belügyminisztersége alatt, ráadásul korabeli dokumentumok bizonyítják, hogy a tárcavezető többször is keményebb megtorlásra és több „fizikai megsemmisítésre” szólította fel a vérbírákat. A küldetés nem volt sikeres: Biszku Béla egy percig sem volt hajlandó elismerni, hogy bármiben hibázott volna, és folyamatosan azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a kivégzettek maguk is gyilkosok voltak, felakasztásukat pedig nem ő, hanem a bíróság rendelte el, törvényes eljárás után. A filmben egykori halálraítéltek, illetve az áldozatok hozzátartozói is megszólalnak, megrendítő képet festve az akasztófa árnyékában eltöltött időről. Biszku Bélából pedig a két újságírónak akkor sem sikerül bocsánatkérést kicsikarnia, amikor már kifejezetten indulatosan szembesítik bűneivel, azt gondolván, egy „sajnálom” csöppnyi megnyugvást hozhatna azok életébe, akik a megtorlásokkor családtagjaikat vesztették el.
A vetítés után a volt Tempo klub egykori báltermében megjelent érdeklődők számos kérdést tettek fel az alkotóknak. Tőkés László, aki szintén végignézte a filmet, felidézte, milyen erőfeszítéseket tett és tesz itthon és az EP-ben azért, hogy mi is szembesülhessünk a kommunizmus bűneivel, és fény derüljön az 1989 decemberében és 1990 fekete márciusában történtek felelőseinek kilétére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok