Fotó: A szerző felvétele
2010. június 30., 10:422010. június 30., 10:42
A készítők nem titkolt célja az volt, hogy az immár kilencvenéves, de tökéletes szellemi frissességnek örvendő Biszkut, aki az igen kevés ma is élő akkori állami vezetők egyike, bocsánatkérésre bírják, amiért az ‘56-os felkelők közül több mint háromszázat végeztek ki belügyminisztersége alatt, ráadásul korabeli dokumentumok bizonyítják, hogy a tárcavezető többször is keményebb megtorlásra és több „fizikai megsemmisítésre” szólította fel a vérbírákat. A küldetés nem volt sikeres: Biszku Béla egy percig sem volt hajlandó elismerni, hogy bármiben hibázott volna, és folyamatosan azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a kivégzettek maguk is gyilkosok voltak, felakasztásukat pedig nem ő, hanem a bíróság rendelte el, törvényes eljárás után. A filmben egykori halálraítéltek, illetve az áldozatok hozzátartozói is megszólalnak, megrendítő képet festve az akasztófa árnyékában eltöltött időről. Biszku Bélából pedig a két újságírónak akkor sem sikerül bocsánatkérést kicsikarnia, amikor már kifejezetten indulatosan szembesítik bűneivel, azt gondolván, egy „sajnálom” csöppnyi megnyugvást hozhatna azok életébe, akik a megtorlásokkor családtagjaikat vesztették el.
A vetítés után a volt Tempo klub egykori báltermében megjelent érdeklődők számos kérdést tettek fel az alkotóknak. Tőkés László, aki szintén végignézte a filmet, felidézte, milyen erőfeszítéseket tett és tesz itthon és az EP-ben azért, hogy mi is szembesülhessünk a kommunizmus bűneivel, és fény derüljön az 1989 decemberében és 1990 fekete márciusában történtek felelőseinek kilétére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Látogatottsági adatok