Szőcs István is elismerően szólt az eltelt tizenöt év terméséről, de javasolta: a kiadó a néhány évtizeddel ezelőtt igen sikeresnek és főleg hasznosnak bizonyuló Népdalaink című sorozat mintájára mielőbb indítson hasonló, a magyar dalkincs megismertetésére vállalkozó sorozatot. Az ösztönzésről beszélt a szerzőként megjelent Markó Béla is, aki egyebek mellett úgy fogalmazott: méltányolandók azok a kiadók, amelyek nem hagyják békén a szerzőket, hiszen ennek az unszolásnak köszönhetően születnek az újabb és újabb kéziratok. „Politikusnak illetlen dolog irodalmat művelni, de íróembernek is illetlen dolog politikát művelni, akkor hát én kétszeresen is beleestem az illetlenség vétkébe” – mondta Markó. A kolozsvári Pallas–Akadémia-esten Dézsi Zoltán gyergyószentmiklósi tanár saját verseiből olvasott fel, Sas Péter budapesti művelődéstörténész pedig a P. Benedek Fidél néhai szerzetesnek a ferences kolostorok történetét összefoglaló, szerkesztése alatt nemrég megjelent kötetét ismertette. A Benkő Levente–Papp Annamária szerzőpáros a második világháborús keleti, illetve nyugati fogságot megjárt magyar hadifoglyok és internáltak kálváriáját élő visszaemlékezések, naplórészletek és levéltári források alapján összefoglaló kétkötetes munkájának bemutatóján Papp Annamária elmondta: ritka az olyan kiadó, amely úgy figyelne a szerzőkre, az olvasókra és a könyvek megjelenés utáni sorsára is, minként a Pallas–Akadémia. Az est összegzéseként az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtitkára, Sipos Gábor a kiadók közötti versengésre utalva leszögezte: „nem az a kérdés, hogy egy-egy kézirat melyik kiadónál jelenik meg, hanem az, hogy jó legyen, és az abból születő könyv minél több olvasóhoz eljusson”.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.