2010. szeptember 21., 10:342010. szeptember 21., 10:34
A két intézmény lassan egyéves kapcsolata Székely Csaba Istvánnak, a számvevõszék elnökének köszönhetõ, aki hosszú idõn keresztül végzett kutatásokat Izraelben. „Nagyon örülünk ennek a kapcsolatnak, és azt hiszem, hogy az intézményünk még egy lépést tett az európai múzeumokhoz való felemelkedés irányába” – hangsúlyozta a csíkszeredai intézmény vezetõje.
A Csíki Székely Múzeum életében nagy nyitásnak számít az, hogy Európán kívül is sikerül kiépíteni kapcsolatait. A tegnapi találkozás pedig azért is különleges, mert az Izrael Múzeum a világ 10 legjobbja közé tartozik.
Noha egyelõre csak a közös kiállítás alapjait beszélték meg, van már némi elképzelés arról, hogy mit szeretnének elhozni a Székelyföldre. „A Szentföldet, valamint a különbözõ bibliai helyszíneket, és ennek a tárgyi világát szeretnénk elhozni, ugyanis az a meggyõzõdésünk, hogy az erdélyi emberek többsége mélyen vallásos, így érdeklõdnek a bibliai téma és a Szentföld öröksége iránt” – magyarázta Gyarmati. A tervezett kiállítás anyagában a holt-tengeri tekercseken kívül olyan szakrális tárgyak, kézmûves-termékek, különbözõ leírások szerepelnének, amelyek átfogó képet nyújthatnának az Izrael Múzeum és a Szentföld örökségérõl.
A különleges kiállítás csak megbízható és korszerû környezetben jöhet létre, ami Gyarmati szerint a Csíki Székely Múzeumban adott, hiszen már a Munkácsy- tárlatra (2007) sikerült korszerûen felszerelni a múzeumot. A tervezett kiállítás költségei az igazgató szerint akár 400–500 ezer euróra is rúghatnak, így a közeljövõben az anyagi források elõteremtésén fognak munkálkodni. Gyarmati elmondta, bíznak a kulturális minisztérium támogatásában, szeretnék, ha az igen drága biztosítást az állam garantálná.
Emellett számítanak a helyi önkormányzat, valamint bizonyos magánvállalatok támogatására is. Abban az esetben, ha nem sikerül megszerezni a kellõ finanszírozást, kénytelenek lesznek egy másik romániai helyszínt keresni, amellyel közösen állnák a költségeket. „Ha már muszáj, Bukarestre gondolnánk, hiszen úgy oszlana a költség, de szeretnénk, ha Csíkszereda lehetne a kiállítás házigazdája, ide szeretnénk vonzani az erdélyi és a Kárpátokon túli látogatókat” – hangsúlyozta a múzeum vezetõje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok