
Fotó: Thomas Campean
Rendeltetése szempontjából igen sokszínű a több mint száz éve épült székelyudvarhelyi Haberstumpf-villa története: a Haáz Rezső Múzeum feltett szándéka dokumentálni a patinás épület múltját.
2014. augusztus 06., 17:292014. augusztus 06., 17:29
A Bethlen Gábor utcai romos ingatlant 2012-ben vásárolta meg a város, azzal a szándékkal, hogy belátható időn belül a közgyűjtemény otthonául szolgálhat majd. A költözés egyelőre távlati terv ugyan, a múzeum vezetősége viszont felhívást intézett az udvarhelyiekhez: minden, az épülethez kapcsolódó, a belső térben vagy a környező udvaron készült fotódokumentumot szívesen fogadnak.
Két évvel ezelőtt negyedmillió euróért sikerült megvásárolnia a városnak a Haberstumpf-villát, a felújítási, restaurálási munkálatokra azonban azóta nem futotta a városi kasszából. Az ingatlanba több ízben hajléktalanok költöztek, a probléma kiküszöbölésére a polgármesteri hivatal illetékesei lakat alá helyezték a villát. Rongálások azonban azóta is előfordulnak.
Nyári lakból hajléktalanszállás
Az 1900-ban épült, nyári lakként használt villát Haberstumpf Károly tervezte, stílusa eltér a többi korabeli udvarhelyi épületétől, a német eklekticizmus ízlésvilágát tükrözi. Az 1948-as államosítás után az ingatlanban kapott helyet a megyei tüdőszanatórium, mögötte park, fák, sétányok és gazdasági épületek voltak. 1955-ben egy székely kaput állítottak az épület elé (ez ma a szejkefürdői kapumúzeumban van). 1969-től 1982-ig a város szülészeti osztályaként működött. A nyolcvanas években az épületet iskolává alakították, és a kilencvenes évek végéig használták.
„Várostörténeti szempontból igen értékes, érdekes épület ez, melyre az elmúlt években nem fordítottunk kellő figyelmet” – mondta el Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója. Az intézmény tehát ezúton felhívást intéz az udvarhelyiek felé: fontosnak tartják begyűjteni (legalább digitalizálás céljából) minden olyan fényképet, amely a Haberstumpf-villa környezetében vagy belsejében készült.
„Rendeltetése szempontjából nagyon gazdag múltú épületről van szó, elképzelhető, hogy az összegyűjtött anyag önmagában megér egy kiállítást” – tette hozzá az intézményvezető. A kezdeményezők nem titkolt szándéka azonban az is, hogy a dokumentumok révén az esetleges felújítás során támpontot szerezzenek például a lépcsőház már nem létező fakorlátjának újratervezéséhez vagy további dekoratív elemek helyreállítására. A Haberstumpf-villát megörökítő fotódokumentumokat a múzeumba lehet bevinni vagy az info@hrmuzeum.ro e-mail címre lehet elküldeni.
Múzeum lesz valamikor
A városvezetőség azzal a szándékkal vásárolta meg az ingatlant, hogy abban működhet majd a múzeum, hisz az intézmény által jelenleg belakott ingatlanok egyikének, a Kossuth Lajos utca 29. szám alatti főépületnek a használatáért bért fizet a város. „A múzeum csak részlegesen költözne a villába, hisz a Képtár gyűjteménye továbbra is a Kossuth Lajos utca 42. szám alatti ingatlanban maradna. A közgyűjtemény tehát nem vonul ki teljesen a városközpontból, csupán tevékenységek egy része kerülne az új székelyhelyre” – magyarázta Miklós Zoltán.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!