Stockholm nyert a kolozsvári TIFF-en

„Nagyon izgatott vagyok, szóhoz sem jutok. Ez az első nemzetközi elismerés, amit a film kiérdemel, azaz tulajdonképpen már a második” – fogalmazott a színpadon a rendező arra utalva, hogy nem sokkal korábban a Stockholm főszereplői vehették át a legjobb játékért járó díjat.

A kétszereplős alkotás – amelynek címe nem a svéd fővárosra utal – egyszerű, banális helyzetből indul: egy fiú egy buliban a legközhelyesebb módszerekkel próbál felszedni egy lányt, aki eleinte távolságtartó, de fokozatosan enged a csábításnak, a történet azonban, ahogy sejthetjük, nem romantikus végkifejletbe torkollik.

A közönségdíjat a Still life című brit-olasz koprodukció vihette haza, de a nézők szavazatai alapján jól szerepelt az – évek óta – egyetlen román versenyfilm, a Quod erat demonstrandum is, amely érdekes módon egyetlen díjat sem kapott a zsűritől.

Díjat nyert a Sapientia hallgatója

Magyar vonatkozásban a helyi filmek kategória hozott sikert: Gábor Lóránd,  a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) hallgatója már néhány nappal korábban átvehette Tudor Giurgiu fesztiváligazgatótól a háromezer euró értékű elismerést Adidaşi mărimea 36 című alkotásáért.

„Soha nem voltam még a kiválasztottak között egy fesztiválon sem, nagy lépés ez számomra” – nyilatkozta Gábor Lóránd a díjátadó után. A TIFF helyi filmek versenyének ötödik kiadására egyébként 24 pályamunka érkezett be, amelyből hét jutott tovább az előválogatáson, ezeket a fesztivál alatt a nagyközönség is megtekinthette.

A TIFF szombati ünnepi gálájának egyik legőszintébb pillanata Krzysztof Zanussi beszéde volt: az életműdíjjal kitüntetett lengyel rendező előbb viccesen megkérdezte, hogy vajon nem volna-e helyesebb inkább fiatalokat díjazni.

Kérdését ő maga válaszolta meg kifejtve, hogy az alkotóknak folyamatosan szükségük van az elismerésekre, enélkül ugyanis nem lehetnek biztosak abban, hogy valóban értékes a munkájuk. A gálán életműdíjat vett át Debra Winger színésznő is, aki babonából elismerését „mentsük meg a mozit” kitüntetésre keresztelte át.

Egyedülálló mozis élmény a Főtéren

Noha a szervezők és meghívottak számára a kolozsvári filmmustra csúcspontját jelenti a díjátadó gála, a TIFF még nem ért véget: vasárnap a mozik és vetítőtermek még nyitva állnak a közönég előtt. Akinek a fesztivál zárónapján borzongani van kedve, az a Művész moziba látogasson el, ahol egész nap az Éjféli delírium elnevezésű szekció véres-zombis-horrorisztikus filmjeit vetítik.

Mindenképpen érdemes megnézni este háromnegyed tíztől a Boyhood (a magyar nyelven érthetetlen módon Sráckor címet kapó) alkotást a Főtéren, amely egyedülálló filmes élményt nyújt, és így tökéletes lezárása lehet a tíznapos filmfesztiválnak.

A Boyhoodot rendező Richard Linklater különös dologra vállalkozott: alkotása nemcsak a történet szerint, hanem a valóságban is tizenkét évet ölel fel.

A sztori Mason életét követi hatéves korától egészen az első, egyemen eltöltött napjáig, a főszerepet pedig a tizenkét év során ugyanaz a szereplő játssza hasonlóan a többi fontos karakterhez.

Banális történet, banális alakokkal: ha valaki bekukkantana bármely, a világ akármelyik pontján élő család életébe, ugyanezt látná – elválások, újrakezdések, iskolai problémák, testvéri összekapások, rengeteg könny és még több nevetés.

A filmet az teszi különlegessé, hogy a szereplők a szemünk előtt nőnek fel, illetve öregszenek meg: az aranyos kisfiúból önmagát kereső kamasz lesz, a szétcsúszott, elvált apa az ingjét a nadrágjába igazító komoly családfővé válik, a gyermekeit hol egyedül, hogy az aktuális férjjel közösen nevelő anya pedig éppen úgy sír a konyhaasztalnál, ahogyan bármelyik anya, amikor legkisebb gyermekét is kénytelen elengedni a nagyvárosba. A karakterek ezúttal nem egy kiváló forgatókönyv, hanem a való élet alapján fejlődnek, és mintha a film végére a néző is eggyel több szarkalábbal hagyná ott a vetítővásznat.

A 13. TIFF legfontosabb díjazottjai:

Transilvania Trófea – a legjobb film: Stockholm (Spanyolország).

A legjobb rendezés díja: Tomasz Wasilewski (Floating Skyscrapers, Lengyelország).

A zsűri különdíja: Maya Vitkova: Viktoria (Bulgária).

A legjobb színészi alakítás: Javier Pereira és Aura Garrido (Stockholm).

FIPRESCI-dj (filmkritikus-szövetség): John Michael McDonagh: Calvary (Írország).

Közönségdíj: Uberto Pasolini: Still Life (Nagy-Britannia, Olaszország).

Életmű- és kiválósági díjak: Krzysztof Zanussi, Debra Winger, Florin Zamfirescu.