Spiró György Kolozsváron

Balázs Imre emlékeztetett, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Színház Spiró három drámáját – Csirkefej, Az imposztor, Kvartett – is színre vitte. Spiró elmondta: fiatalon drámaíró akart lenni, már 16 évesen próbálkozott drámaírással, meg is született egy Mátyás király című alkotás, amelynek alapötlete, hogy mi van, ha az igazságos Mátyás nem is létező személy, csak egy legenda, és ez a képzeletbeli igazságos király uralkodik az országon. Később ezt a drámát nem tartotta elég erősnek, el is veszett, de az alapgondolat továbbra is foglalkoztatta, így született meg 17 évvel később A békecsászár című drámája, amit a szerző egyik legjobb színpadi művének tart, holott sosem került bemutatásra, főleg azért, mert 88 szereplőt vonultat fel.

A drámaírás mellett azért kezdett bele első regényébe, mert a színházak főként olyan szerzők drámáit játszották, akik kötettel is rendelkeztek, a drámákat pedig akkoriban nem jelentették meg nyomtatásban. Első regényét, a Kerengőt két és fél hónap alatt írta, és mint mondta ő maga „link” alkotásnak tartja, mégis sikeres lett a mű. A második, Az ikszek című regényt azért írta, hogy az első szárnypróbálgatás után egy jó regénye is megjelenjen. A mű a cenzúra és az elnyomással küzdő művész harcát ábrázolja. Spiró az est során azt is bevallotta, hogy kiderült, regényt írni jobban tud, mint drámát, holott pont ezzel a műfajjal nem akart soha megpróbálkozni, hiszen hatalmas munka van egy ilyen nagy mű megírásában. Spiró eddigi legnagyobb könyvsikere a 2005-ös Fogság című regény volt, amely az 1. századi Római Birodalomban játszódik, főszereplője egy roppant művelt Uri nevű zsidó fiatalember, aki egy delegáció tagjaként Rómából Jeruzsálembe megy, hogy az áldozati pénzt elszállítsa Pészah ünnepére. A regényből a szerző fel is olvasott egy részletet a jelenlévőknek.

Spiró egyébként dramaturgként is dolgozott a kaposvári Csiky Gergely Színházban, majd a szolnoki Szigligeti Színházat igazgatta, ezt követően pedig a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára volt. Kolozsvári estjén arról is beszélt, hogy a cenzúra miatt milyen sokáig kellett várni egy-egy könyv megjelenésére, olykor 3-4 év is eltelt egy mű publikálásáig. Legutóbbi regénye a tavaly megjelent Feleségverseny, amelynek cselekménye 2030 táján játszódik Magyarországon, ahol időközben kikiáltották a kommunista királyságot. A regény egyébként egy „cenzúrázott” szöveg, a regény egyik hősének írását a hatalom „kivesézte”, így az olvasókat arra készteti a szöveg, hogy a sorok között olvassanak, ahogy az korábban a kommunizmusban történt. Spiró szerint a mai olvasók egyre kevésbé képesek befogadni az irodalmat, de szerinte az irodalom hanyatlásának nem kell szükségszerűen a színház hanyatlásához vezetnie, hiszen a „színházat az analfabéták is értik, akik olvasni ugyan nem tudnak, de látnak”.