A színház alapvetően minden országban hasonlóképpen működik, így a nyelvi akadályok is könnyen áthidalhatók – vallja Tadeusz Bradecki, aki Lengyelországból érkezett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházba, hogy magyarul rendezze meg az egyik leghíresebb angol drámaíró, William Shakespeare közkedvelt darabját. A Szeget szeggel című előadásról – amelynek premierjét pénteken 19 órától tartják – is kérdeztük a rendezőt.
2014. szeptember 11., 17:572014. szeptember 11., 17:57
2014. szeptember 11., 18:012014. szeptember 11., 18:01
– Korábban már járt Romániában, ismeri az erdélyi színjátszást, mégis első ízben rendez Marosvásárhelyen. Minek köszönhető a Tompa Miklós Társulattal való együttműködés?
– Nyolc évvel ezelőtt találkoztam először Keresztes Attilával, amikor Kolozsváron az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválon egy workshopot vezettem, amelynek témája Gombrowicz lengyel drámaíró munkássága volt. Keresztes Attila is részt vett a műhelymunkában, és egy kiemelkedő jelenetet alkotott meg. Így aztán néhány hónap múlva felhívtam, és megkérdeztem tőle, mi lenne, ha Katowicében megrendezné az Yvonne, burgundi hercegnőt. El is jött, és sikeresen színre vitte a darabot, két év múlva pedig a Hamletet rendezte nálunk. Így indult az együttműködés, most pedig Keresztes Attila művészeti igazgatóként engem hívott meg, így kerültem Marosvásárhelyre, és rendeztem itt meg William Shakespeare Szeget szeggel című színművét.
– Milyennek tűnik a társulat, hogyan zajlanak a próbák?
– Nagyon jó társulattal dolgozom itt, kiemelkedően erős a színészek együttese. Ez feltűnt már tavaly februárban is, amikor először látogattam ide. Láttam két próbát és két előadást, ami egyértelművé tette számomra, hogy a színészi munka minősége nagyon színvonalas ebben a társulatban. Az akkori meglátásom beigazolódott az elmúlt két hónap próbafolyamatai során: nagyon jók a színészek, alaposak, intelligensek és rengeteget dolgoznak. Intenzív próbafolyamatunk volt.
– Tizenhat évvel ezelőtt Krakkóban már színre vitte a Szeget szeggel című művet. Miért választotta újra ezt a darabot?
– Egyrészt, mert a Szeget szeggel egy hihetetlenül jó darab, és butaság lenne nem színre vinni, ha az embernek van rá lehetősége. Másrészt, amikor itt voltam februárban, alkalmam volt több különféle előadást is megnézni, köztük a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabot – a nótákkal, csárdásokkal, cigány zenével, operettrészletekkel. Akkor láttam, milyen csodálatos volt a közönség reakciója, és azt is éreztem, hogy mekkora örömmel játszották a színészek is ezeket a zenei betéteket.
Tadeusz Bradecki
Színész, rendező, író, drámaíró, 1977-ben szerzett színészi, 1981-ben rendezői oklevelet. 1977–1990 között főként a krakkói Teatr Staryval dolgozott együtt színészként és rendezőként, majd 1990–1996 között az intézmény művészeti vezetője volt. 2007-től 2013-ig a katowicei Wyspianski Színház művészeti igazgatója. Játszott Krzysztof Zanussi és Krzysztof Kieslowski filmjeiben. Shakespeare-művek rendezéséért kétszer is elnyerte a Gdanski Nemzetközi Shakespeare Fesztivál fődíját (Rómeó és Júlia, Wroclawi Színház (1994); Szeget szeggel, Krakkó, Stary Teatr (1998)). A metafizikai bizonyítékok modellje című darabját a saját rendezésében előadták Krakkóban (1985) és Varsóban (1987).
Rögtön a Szeget szeggel jutott eszembe. Shakespeare a darab cselekményét Bécs városába helyezi, és hát egy olyan személynek, mint én, aki sok éve Krakkóban élek, Bécs és az operettek szervesen összekapcsolódnak. A korábbi krakkói produkcióban is megidéztem ezt a kapcsolatot. Az ötlet tehát nem teljesen új, de ez az előadás egészen más lesz. Ebben a rendezésben a Szeget szeggel történetét az első világháborút megelőző időszakra helyeztem. Bécs ekkor hangos volt az operettektől, csárdásoktól. Ezt a hangulatot elevenítjük meg Incze G. Katalin zenei vezető segítségével.
– Mennyiben járul ehhez hozzá az előadás látványvilága?
– Fodor Viola díszlettervező és Bianca Imelda Ieremias jelmeztervező alkották meg a korabeli Bécs városát idéző miliőt. Nem az a célunk, hogy a maga történelmi valóságában rekonstruáljuk a város részeit, hanem inkább csak érzékeltetni akarunk valamit, jelképesen utalni a történelmi korra. A jelmezek például korhű ruhák lesznek, akárcsak a zene, de nem rekonstruálni akarjuk a korszakot, csak megidézni a történelem ezen időszakát.
– Adódtak-e nyelvi akadályok a munka során?
– Természetesen voltak, hiszen nem értek magyarul. A próbák alatt angolul beszéltem, és az asszisztensem fordított angolról magyarra és vissza. A megszokottnál talán kevesebbet beszéltünk, de megértettük egymást. Érdekes volt, hogy rá kellett jönnöm, melyik magyar szó melyik shakespeare-i szónak felel meg, de ezeket nagyrészt már megtanultam. Noha beszélni nem tudok magyarul, tudom, hogy egyik-másik szó mit jelent. A színház alapvetően minden országban hasonlóképpen működik, így a nyelvi akadályok ezúttal is könnyen áthidalhatók voltak.
Az interjút készítette: Fülöp Tímea
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
szóljon hozzá!