2012. május 09., 08:262012. május 09., 08:26
A mű írója – Janka Festinger egyik fia, Oscar Speace rendező – elmeséli többek között a szigeti zsidók gettósítását, Auschwitzban megélt tragikus pillanatait, majd ezek után az Amerikában leélt éveit. Az országos ősbemutatóra a Festinger család valamennyi tagja a világ minden tájáról Máramarosszigetre érkezett. „Ausztráliából, Amerikából, Kanadából jöttek el az unokatestvérek, akik még soha nem voltak Szigeten, soha nem látták egymást, csak interneten tartották a kapcsolatot. Ez az esemény hozta őket így össze. Ittlétük alkalmából a temetőbe is kilátogattak őseik sírjaihoz” – mesélte Ioan Johny Popescu publicista, akinek sikerült a szétszóródott rokonságot összetoboroznia.
Itt volt Janka két fia, a menye Janice Noga színésznő is, aki a tavaly már előadta Máramarosszigeten angol nyelven rendező férje által írt monodrámát. Vallomása szerint valósággal beleszeretett a városba, az előadás alatt sírva fakadt. Ide jött többek között Janka unokatestvére, a New Yorkban élő, nyolcvanas éveiben járó Klára Novowitz is, aki maga is holokauszttúlélő. Személyesen is ismerte Jankát, gyermekkorukban többször találkoztak.
„Nagyon szerettem Jankát, Amerikában is tartottuk a kapcsolatot, többször meglátogattuk egymást. Ő Jersey-ben élt, én New York-ban” – mesélte Klára Novowitz, aki bevallása szerint szintén könnyek között hallgatta végig az előadást. „Elszomorított, hiszen én is ugyanazokat a szörnyűségeket éltem át, mint Janka” – mesélte az idős unokatestvér.
A szintén zsidó származású Maia Morgenstern színészi teljesítménye megérintette a közönséget. Többen éppen miatta jöttek el az előadásra. „A közönség olyan volt, mint egy szivacs, kitűnően reagált Maia Morgenstern színészi játékára. Nyilvánvaló volt, hogy neki is egy élmény, nem csupán munka” – vélekedett Ioan Johny Popescu. A főszereplő előadását végig zenei aláfestés és vetítések egészítették ki, amelyek a Festinger család életébe, a máramarosszigeti, valamint az auschwitzi gettókba nyújtottak betekintést.
A lágerből való szabadulása után Janka Festinger 60 oldalban, magyar nyelven írta le tragikus élményeit. A levelet nagybátyjának, Moritz Festingernek címezte. Ennek halála után Janka testvéréhez, Bettyhez kerültek a feljegyzések, aki közel 50 évig titokban őrizte a levelet. A levélről végül 1997-ben szereztek tudomást Janka fiai. Ezekből a levelekből írta meg a monodrámát Janka fia. A román fordítást Ioan Johny Popescu készítette, Toma Enache rendező pedig színpadra vitte. A produkciós költségeket a máramarosszigeti Rotary Club fedezte.
„Minden ember életében van egy pillanat, amely gyökeresen megváltoztatja addigi életét, és amely után tudja, hogy semmi nem lesz már ugyanolyan – áll Oscar Speace egyik vallomásában. – Egyeseknek ezt a pillanatot a diploma megszerzése, másoknak a házasság napja vagy pedig első gyerekének megszületése jelenti. Az én életemben ez a pillanat 1997 nyarán következett be, amikor megtudtam, hogy nagynéném őriz egy levelet édesanyámtól. Ebben az ő és két lánytestvére által átélt eseményekről ír, amelyek 1944. május 15-én kezdődtek Máramarosszigeten. Részletesen ecseteli az Auschwitzban, Dachauban, majd Münchenben átélt szenvedéseket. Anyám meghurcoltatása 1945. május elsején ért véget egy elhagyott német vagonban” – részletezi Oscar Speace.
Röviddel ezután Janka Festinger hozzáment egy Németországban állomásozó amerikai katonához, Bob Speace-hez. Ez volt egyébként az első ilyen házasság, amelyet az amerikai hadsereg hivatalosan elismert. Janka férjével Amerikába költözött, a napsütötte Kaliforniában telepedett le, majd életet adott iker fiúgyermekeinek. „Ezt édesanyám a náci hatalom feletti győzelmének tekintette” – fogalmazott Speace.
Az Oscar Speace írta és rendezte monodráma után a főszereplő másik fia, David D. Speace nemrég könyvet is írt édesanyjáról Janka Festinger életének boldog pillanatai címmel. Janka Festinger 1994-ben, 78 éves korában hunyt el. Szülővárosába soha nem tért vissza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok