
2009. április 27., 10:492009. április 27., 10:49
A találkozás egy olyan biológusról szól, akit meghívnak Nápolyba kutatni, és 1941-ben, amikor Románia belép Hitler oldalán a második világháborúba, nem tér vissza hazájába. Az 1980-as években azonban hazacsalogatják, és a román titkosszolgálat, a Szekuritáté barátoknak, iskolatársaknak nevezett emberekkel veszi körül, akik folyamatosan jelentéseket készítenek róla. Esterházy Péter utalt arra: A találkozásból jól látni, hogy mi volt a különbség a román és a magyar diktatúra között. „A román erősebb volt, és ezért a társadalomnak okozott kár is nagyobb volt” – vélekedett az író.
Az eltűnt délelőtt története 1916-ban kezdődik, főhősei a történet kezdetén öregasszonyok, akik beszélgetéseik során visszafiatalodnak, majd az egészen 1989-ig húzódó regény végére ismét megöregszenek.
Gabriela Adameşteanu a kötetben átfogott több mint hét évtizedet elherdált időnek tartja, szerinte az első világháborúba való belépéssel Románia elvesztette lehetőségét a modernizációra, a csatlakozásra Európa nyugati feléhez. Az írónő elmesélte, hogy nem szokványos módon ismerkedett meg Esterházyval: franciául olvasta a Javított kiadást, és úgy érezte, mintha saját könyvét olvasta volna.
A határon túli magyar könyvkiadók termésének magyarországi könyvtárakba való eljuttatásáról szintén a könyvfesztivál keretében egyeztetett Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke a Romániai Magyar Könyves Céh képviselőivel. Harsányi szerint ezen kiadók kötetei nehezebben jutnak el a magyar könyvtárakba, mert a vállalatoknak nincs megfelelő magyarországi marketingjük.
A tervek szerint a kiadók a náluk megjelent, Magyarországon eddig ismeretlen könyvekből összeállított válogatást mutatnak majd be a magyarországi könyvtári szektornak, és közös megegyezéssel határozzák meg a példányszámot és a ráfordítás mértékét.
Harsányi szerint egyszerűbb a helyzet az erdélyi kiadókkal, amelyek közös könyvescéhbe egyesültek. A programot azonban csupán Erdélyre meghirdetni nem volna szabad; meg kell keresni azokat a műhelyeket a többi határon túli területen is, amelyeket be lehet vonni ebbe az együttműködésbe – hangsúlyozta az elnök. Mint mondta, várhatóan néhány tízmillió forintot mozgósítanak idén erre a célra, a pályázat meghirdetését pedig 2009 őszére tervezi az NKA.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.