2009. április 27., 10:492009. április 27., 10:49
A találkozás egy olyan biológusról szól, akit meghívnak Nápolyba kutatni, és 1941-ben, amikor Románia belép Hitler oldalán a második világháborúba, nem tér vissza hazájába. Az 1980-as években azonban hazacsalogatják, és a román titkosszolgálat, a Szekuritáté barátoknak, iskolatársaknak nevezett emberekkel veszi körül, akik folyamatosan jelentéseket készítenek róla. Esterházy Péter utalt arra: A találkozásból jól látni, hogy mi volt a különbség a román és a magyar diktatúra között. „A román erősebb volt, és ezért a társadalomnak okozott kár is nagyobb volt” – vélekedett az író.
Az eltűnt délelőtt története 1916-ban kezdődik, főhősei a történet kezdetén öregasszonyok, akik beszélgetéseik során visszafiatalodnak, majd az egészen 1989-ig húzódó regény végére ismét megöregszenek.
Gabriela Adameşteanu a kötetben átfogott több mint hét évtizedet elherdált időnek tartja, szerinte az első világháborúba való belépéssel Románia elvesztette lehetőségét a modernizációra, a csatlakozásra Európa nyugati feléhez. Az írónő elmesélte, hogy nem szokványos módon ismerkedett meg Esterházyval: franciául olvasta a Javított kiadást, és úgy érezte, mintha saját könyvét olvasta volna.
A határon túli magyar könyvkiadók termésének magyarországi könyvtárakba való eljuttatásáról szintén a könyvfesztivál keretében egyeztetett Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke a Romániai Magyar Könyves Céh képviselőivel. Harsányi szerint ezen kiadók kötetei nehezebben jutnak el a magyar könyvtárakba, mert a vállalatoknak nincs megfelelő magyarországi marketingjük.
A tervek szerint a kiadók a náluk megjelent, Magyarországon eddig ismeretlen könyvekből összeállított válogatást mutatnak majd be a magyarországi könyvtári szektornak, és közös megegyezéssel határozzák meg a példányszámot és a ráfordítás mértékét.
Harsányi szerint egyszerűbb a helyzet az erdélyi kiadókkal, amelyek közös könyvescéhbe egyesültek. A programot azonban csupán Erdélyre meghirdetni nem volna szabad; meg kell keresni azokat a műhelyeket a többi határon túli területen is, amelyeket be lehet vonni ebbe az együttműködésbe – hangsúlyozta az elnök. Mint mondta, várhatóan néhány tízmillió forintot mozgósítanak idén erre a célra, a pályázat meghirdetését pedig 2009 őszére tervezi az NKA.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok