Radnóti Miklós élete messze túlmutat saját korszakán, a költő igaz hőse Magyarországnak – hangsúlyozta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára vasárnap Budapesten, a holokauszt-emlékév keretében megrendezett Radnóti-emléknapon a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
2014. november 09., 19:242014. november 09., 19:24
Az államtitkár Radnóti halálának 70. évfordulóján a költő sírjánál rendezett megemlékezésen azt mondta: Radnóti mindig megtalálta az érzések kifejezéséhez a lélek mélyébe ivódó szavakat, és szavai méltóságával emelkedett felül a megpróbáltatásokon és gyötrelmeken.
A politikus azt mondta, a költő a legkiszolgáltatottabb helyzetben, amibe ember kerülhet, úgy szólt mindnyájunkhoz, úgy közvetítette sorsát, hogy költészetével szilárdan őrizte és sugározta hitét, szeretetét és belső harmóniáját.
„Radnóti életműve mindenki számára örökké élő példaként szolgál. A költő olyan örökséget hagyott hátra az abdai tömegsírból előkerült, zsebébe rejtett Bori noteszben, mely páratlan kincsként emlékeztet a jövőben is a líra erejére” – hangzott el. Az Emmi államtitkára elmondta: Radnóti halálának 70. évfordulóján a költőt tisztelő polgárok nevében kiemelt rendezvényekkel emlékezik a kormány.
Radnóti, a költő, műfordító, a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja 1909. május 5-én szültetett Budapesten, s hetven éve, 1944. november 9-én halt meg. Zsidó származása miatt többször behívták munkaszolgálatra, szolgált Szamosveresmarton, Margittán, Királyhágón (Bucsán), Élesden.
1944 májusában a szerbiai Bor melletti lágerbe került, innen indították utolsó útjára 1944 szeptemberében. Társaival együtt gyalogmenetben hajtották nyugat felé, a már járásképtelen költőt a Győr melletti Abdánál november 9-én a keretlegények agyonlőtték. Utolsó verseit tartalmazó noteszát, a Bori noteszt exhumálásakor kabátjának zsebében találták meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!