
2010. március 30., 09:542010. március 30., 09:54
A Magyar Televízióban kiváló szakemberek több generációja dolgozott és dolgozik a természetfilmezés területén, köztük szerkesztők, operatőrök, rendezők. A Másfél millió lépés Magyarországon című sorozattól kezdve a Megsebzett bolygót vagy Magyarország nemzeti parkjait bemutató nagyszabású vállalkozásokon át a Szót kér a természet és a Zöld 7-es rövid etűdjeiig értékes alkotások százaiban mutatták be a szakemberek Magyarország és a nagyvilág természeti értékeit.
A Pro natura – Televíziósok a természetért című, szombatonként az m1-en látható kilenc részes sorozat a rövid portrék mellett legjellemzőbb filmjeik segítségével mutatja be az egy célért, de különböző szemlélettel dolgozó természetfilmeseket. A műsorban viszontláthatják a nézők a Natura szerkesztőséget alapító Novákovits Andrást, Rácz Gábort és Rockenbauer Pált, a munkát az említettek mellett „kisinasként” kezdő, ma is aktív természetfilmest, Sáfrány Józsefet és a szerkesztőséget a 90-es években újra megalapító Gyenes Károlyt.
Rég nem látott filmjeikből ismerhetik meg a nézők a magyar víz alatti filmezést meghonosító Pásztor Ferencet és Siska Vincét, és a természetfilmezés nagy operatőreit, mint Szabados Tamást és Stenszky Gyulát, vagy ma is aktív szerkesztőket, rendezőket és természetfilmeseket, mint Zachar Zita, M. Nagy Richárd, Varga Zs. Csaba és Tóth Zsolt Marcell.
Az 50 perces adásokban néhány epizód erejéig a magyar természetfilmezés legnagyobb szabású vállalkozásait láthatják újra a nézők, így az 1978-as Másfél millió lépés Magyarországon című sorozatot és az 1979-es Megsebzett bolygót, amelyet Rácz Gábor rendező Balogh János professzorral forgatott nemzetközi koprodukcióban.
A Pro natura felidézi Novákovits András és Szabados Tamás műveit, továbbá újra láthatják a nézők a természet parányi szépségeit ábrázoló Madárerdőt, és a Vörös-tenger korallzátonyainál (A Hurghada korallkertjei) vagy az afrikai gyémántlelőhelyeknél (Az én Afrikám – Sossusvlei, Sperrgebiet) készült magyar filmeket. Szerepelnek a válogatásban magyar természeti értékeket bemutató sorozatok egyes epizódjai is (Magyarország nemzeti parkjai, Tölgyek a homokon).
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.