
2010. március 30., 09:542010. március 30., 09:54
A Magyar Televízióban kiváló szakemberek több generációja dolgozott és dolgozik a természetfilmezés területén, köztük szerkesztők, operatőrök, rendezők. A Másfél millió lépés Magyarországon című sorozattól kezdve a Megsebzett bolygót vagy Magyarország nemzeti parkjait bemutató nagyszabású vállalkozásokon át a Szót kér a természet és a Zöld 7-es rövid etűdjeiig értékes alkotások százaiban mutatták be a szakemberek Magyarország és a nagyvilág természeti értékeit.
A Pro natura – Televíziósok a természetért című, szombatonként az m1-en látható kilenc részes sorozat a rövid portrék mellett legjellemzőbb filmjeik segítségével mutatja be az egy célért, de különböző szemlélettel dolgozó természetfilmeseket. A műsorban viszontláthatják a nézők a Natura szerkesztőséget alapító Novákovits Andrást, Rácz Gábort és Rockenbauer Pált, a munkát az említettek mellett „kisinasként” kezdő, ma is aktív természetfilmest, Sáfrány Józsefet és a szerkesztőséget a 90-es években újra megalapító Gyenes Károlyt.
Rég nem látott filmjeikből ismerhetik meg a nézők a magyar víz alatti filmezést meghonosító Pásztor Ferencet és Siska Vincét, és a természetfilmezés nagy operatőreit, mint Szabados Tamást és Stenszky Gyulát, vagy ma is aktív szerkesztőket, rendezőket és természetfilmeseket, mint Zachar Zita, M. Nagy Richárd, Varga Zs. Csaba és Tóth Zsolt Marcell.
Az 50 perces adásokban néhány epizód erejéig a magyar természetfilmezés legnagyobb szabású vállalkozásait láthatják újra a nézők, így az 1978-as Másfél millió lépés Magyarországon című sorozatot és az 1979-es Megsebzett bolygót, amelyet Rácz Gábor rendező Balogh János professzorral forgatott nemzetközi koprodukcióban.
A Pro natura felidézi Novákovits András és Szabados Tamás műveit, továbbá újra láthatják a nézők a természet parányi szépségeit ábrázoló Madárerdőt, és a Vörös-tenger korallzátonyainál (A Hurghada korallkertjei) vagy az afrikai gyémántlelőhelyeknél (Az én Afrikám – Sossusvlei, Sperrgebiet) készült magyar filmeket. Szerepelnek a válogatásban magyar természeti értékeket bemutató sorozatok egyes epizódjai is (Magyarország nemzeti parkjai, Tölgyek a homokon).
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.