2010. március 30., 09:542010. március 30., 09:54
A Magyar Televízióban kiváló szakemberek több generációja dolgozott és dolgozik a természetfilmezés területén, köztük szerkesztők, operatőrök, rendezők. A Másfél millió lépés Magyarországon című sorozattól kezdve a Megsebzett bolygót vagy Magyarország nemzeti parkjait bemutató nagyszabású vállalkozásokon át a Szót kér a természet és a Zöld 7-es rövid etűdjeiig értékes alkotások százaiban mutatták be a szakemberek Magyarország és a nagyvilág természeti értékeit.
A Pro natura – Televíziósok a természetért című, szombatonként az m1-en látható kilenc részes sorozat a rövid portrék mellett legjellemzőbb filmjeik segítségével mutatja be az egy célért, de különböző szemlélettel dolgozó természetfilmeseket. A műsorban viszontláthatják a nézők a Natura szerkesztőséget alapító Novákovits Andrást, Rácz Gábort és Rockenbauer Pált, a munkát az említettek mellett „kisinasként” kezdő, ma is aktív természetfilmest, Sáfrány Józsefet és a szerkesztőséget a 90-es években újra megalapító Gyenes Károlyt.
Rég nem látott filmjeikből ismerhetik meg a nézők a magyar víz alatti filmezést meghonosító Pásztor Ferencet és Siska Vincét, és a természetfilmezés nagy operatőreit, mint Szabados Tamást és Stenszky Gyulát, vagy ma is aktív szerkesztőket, rendezőket és természetfilmeseket, mint Zachar Zita, M. Nagy Richárd, Varga Zs. Csaba és Tóth Zsolt Marcell.
Az 50 perces adásokban néhány epizód erejéig a magyar természetfilmezés legnagyobb szabású vállalkozásait láthatják újra a nézők, így az 1978-as Másfél millió lépés Magyarországon című sorozatot és az 1979-es Megsebzett bolygót, amelyet Rácz Gábor rendező Balogh János professzorral forgatott nemzetközi koprodukcióban.
A Pro natura felidézi Novákovits András és Szabados Tamás műveit, továbbá újra láthatják a nézők a természet parányi szépségeit ábrázoló Madárerdőt, és a Vörös-tenger korallzátonyainál (A Hurghada korallkertjei) vagy az afrikai gyémántlelőhelyeknél (Az én Afrikám – Sossusvlei, Sperrgebiet) készült magyar filmeket. Szerepelnek a válogatásban magyar természeti értékeket bemutató sorozatok egyes epizódjai is (Magyarország nemzeti parkjai, Tölgyek a homokon).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok