2010. március 04., 09:542010. március 04., 09:54
A szereplőválogatáson Jankovics Anna, a szolnoki Szigligeti Színház és a Pesti Magyar Színház művésze is elnyert egy szerepet. „Szerencsés találkozása volt ez rendezőnek és szövegnek” – vélekedett Dimény, Szabó K. István pedig hozzátette: ugyanilyen örvendetes volt a felismerés, hogy a társulat képes és alkalmas a nehéz kortárs mű hiteles megjelenítésére. A Mauzóleum ugyanis sajátos színpadi mű. A rendező meglátása szerint határozottan neorealista színezetű, szociális problémákat feszeget, ugyanakkor nem hiányzik belőle a költőiség és a komikum sem. Parti Nagy Lajos emellett igazi nyelvvarázslónak mondható – véli Szabó. Szójátékok, szlengből átvett kifejezések tarkítják a művet.
Amikor Dimény az évad előtt átvette a társulat vezetését, azt nyilatkozta, nagyobb szerepet kíván biztosítani a kortárs műveknek, mint eddig, miközben azt a közönséget is meg kívánja tartani, amely a könnyebben emészthető, szórakoztató darabokat kedveli. „Évadonként legalább egy kortárs darab műsorra tűzését tervezem” – mondta most, a Mauzóleum kapcsán, s hozzátette: Parti Nagy szövege valóban kihívást jelentett a társulatnak, bár játszottak korábban is hasonlót, de meglehetősen ritkán. Mint kifejtette: célja az, hogy a kevéssé ismert, napjainkban íródott, különleges művek szélesebb közönséghez jussanak el, ezért is kerül most színpadra bérletes előadásként és nem stúdiódarabként a Mauzóleum. A döntés kényszerhelyzetből ered, mint ismeretes ugyanis, a teátrum nézőtere évek óta felújítás alatt áll, nem használható. Emiatt a repertoáron szereplő produkciók mindegyikét nagyszínpadi kamara-előadásként hirdették meg – mondta el Dimény. Így, bár a körülmények messze állnak az ideálistól, mégis többen láthatják az eddig főleg a stúdióteremben játszott kortárs műveket is. Szintén a nagyszínház nézőterének használhatatlansága miatt marad el az idei évad utolsó tervezett premierje, Luigi Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című műve, amelyet a társulatvezető reményei szerint a következő évad elején már a felújított nézőtérről tekinthet meg a közönség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Látogatottsági adatok