
Fotó: A szerző felvétele
2010. április 29., 09:212010. április 29., 09:21
A Mentor igazgatója, Káli Király István kifejtette: Pál Antal Sándor az az értelmiségi, aki „hiszi, hogy köze van a közhöz”. A szerző az utóbbi 15 esztendőben 15 kötetet jelentetett meg a vásárhelyi kiadónál, és ezek mind Erdély történelméhez kapcsolódnak.
Spielmann Mihály történész, könyvtárvezető hangsúlyozta: Pál-Antal kötete nem jöhetett volna létre az utóbbi húsz év történelmi tárgyú kiadványai nélkül. Marosvásárhely, Maros megye történetéről sokan írtak már, de a mostanihoz fogható, 700 évet felölelő mű nem jelent meg eddig. A szerző levéltárosként könnyen hozzáfért a forrásanyagokhoz, a levéltári anyag mellett pedig rengeteg, a témához kapcsolódó irodalmat használt fel. Spielmannak meggyőződése, hogy a továbbiakban mindazok számára, akik e térséggel, a város történetével foglalkoznak, megkerülhetetlen lesz a most megjelent kiadvány. „Olvasmányos, jó könyv ez, amelyben a tények mesélik el a történelmet” – mondta.
Ugyanakkor megjegyezte: Marosvásárhely lemaradt az erdélyi városok között abból a szempontból, hogy Kolozsvár, Brassó, Szeben, Szászrégen és más nagyobb települések története már korábban elkészült.
A csíkszeredai származású Pál-Antal Sándor 50 éve Marosvásárhelyen él. Előbb közgazdaságot tanult Kolozsváron, azonban átiratkozott a történelem szakra, majd a körülmények szerencsés összejátszása folytán az egyetem után azonnal az Állami Levéltár marosvásárhelyi részlegére került, ahol negyven éven át, nyugdíjazásáig dolgozott.
A bemutatón elmondta, amikor a levéltárnál elhelyezkedett, úgy gondolta: „ha valaki közel van a forráshoz, akkor igyon annak tiszta vizéből”. Sokáig elég nehezen jutott hozzá a levéltár Vásárhelyről szóló anyagához, mivel nem ezen a részlegen dolgozott. Korábban alkalomszerűen foglalkozott a város történetével, 1963 és 1989 között nagyobb tanulmányokat azonban a cenzúra miatt nem közölhetett. „Utána megnyíltak a kapuk, és végre a mennyiség minőséggé változhatott” – fogalmazott. 15 kötet mellett azóta több mint száz tanulmányt és számos cikket közölt.
„1971-ben a pártbizottság 22 tagú testületet bízott meg azzal, hogy elkészítse a Marosvásárhely történetét feldolgozó kötetet. Én is tagja voltam a testületnek, de két év után feloszlott a testület, mert nem tudtak megegyezni abban, hogy ki legyen a munka vezetője” – emlékezett vissza Pál-Antal Sándor. A szerző kifejtette: „ez a kötet nem analízis, hanem szintézis”. Utalt Jakó Zsigmondnak, egykori tanárának egyik – egyéb munkával kapcsolatos mondására: „Végre van egy átfogó mű, most már jöhetnek a kiegészítések”. Pál-Antal Sándor szerint kötetének minden fejezete tovább gondolható, és majd más kutatók eredményeivel kiegészíthető. Reméli, hogy hamarosan Marosvásárhely történetének a második kötetével is elkészül.
A kötetbemutatót követően a Kemény Zsigmond Társaság elnöke, Csíky Boldizsár zeneszerző érdekes adatokat, történeteket osztott meg a hallgatósággal Marosvásárhely korábbi zenei életére nézve, annak kapcsán, hogy a helyi filharmónia négy tagja egy vonósnégyest alkotva helyi szerzők, Metz Albert, valamint Láni Oszkár műveit adták elő.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.