
Fotó: A szerző felvétele
2010. április 29., 09:212010. április 29., 09:21
A Mentor igazgatója, Káli Király István kifejtette: Pál Antal Sándor az az értelmiségi, aki „hiszi, hogy köze van a közhöz”. A szerző az utóbbi 15 esztendőben 15 kötetet jelentetett meg a vásárhelyi kiadónál, és ezek mind Erdély történelméhez kapcsolódnak.
Spielmann Mihály történész, könyvtárvezető hangsúlyozta: Pál-Antal kötete nem jöhetett volna létre az utóbbi húsz év történelmi tárgyú kiadványai nélkül. Marosvásárhely, Maros megye történetéről sokan írtak már, de a mostanihoz fogható, 700 évet felölelő mű nem jelent meg eddig. A szerző levéltárosként könnyen hozzáfért a forrásanyagokhoz, a levéltári anyag mellett pedig rengeteg, a témához kapcsolódó irodalmat használt fel. Spielmannak meggyőződése, hogy a továbbiakban mindazok számára, akik e térséggel, a város történetével foglalkoznak, megkerülhetetlen lesz a most megjelent kiadvány. „Olvasmányos, jó könyv ez, amelyben a tények mesélik el a történelmet” – mondta.
Ugyanakkor megjegyezte: Marosvásárhely lemaradt az erdélyi városok között abból a szempontból, hogy Kolozsvár, Brassó, Szeben, Szászrégen és más nagyobb települések története már korábban elkészült.
A csíkszeredai származású Pál-Antal Sándor 50 éve Marosvásárhelyen él. Előbb közgazdaságot tanult Kolozsváron, azonban átiratkozott a történelem szakra, majd a körülmények szerencsés összejátszása folytán az egyetem után azonnal az Állami Levéltár marosvásárhelyi részlegére került, ahol negyven éven át, nyugdíjazásáig dolgozott.
A bemutatón elmondta, amikor a levéltárnál elhelyezkedett, úgy gondolta: „ha valaki közel van a forráshoz, akkor igyon annak tiszta vizéből”. Sokáig elég nehezen jutott hozzá a levéltár Vásárhelyről szóló anyagához, mivel nem ezen a részlegen dolgozott. Korábban alkalomszerűen foglalkozott a város történetével, 1963 és 1989 között nagyobb tanulmányokat azonban a cenzúra miatt nem közölhetett. „Utána megnyíltak a kapuk, és végre a mennyiség minőséggé változhatott” – fogalmazott. 15 kötet mellett azóta több mint száz tanulmányt és számos cikket közölt.
„1971-ben a pártbizottság 22 tagú testületet bízott meg azzal, hogy elkészítse a Marosvásárhely történetét feldolgozó kötetet. Én is tagja voltam a testületnek, de két év után feloszlott a testület, mert nem tudtak megegyezni abban, hogy ki legyen a munka vezetője” – emlékezett vissza Pál-Antal Sándor. A szerző kifejtette: „ez a kötet nem analízis, hanem szintézis”. Utalt Jakó Zsigmondnak, egykori tanárának egyik – egyéb munkával kapcsolatos mondására: „Végre van egy átfogó mű, most már jöhetnek a kiegészítések”. Pál-Antal Sándor szerint kötetének minden fejezete tovább gondolható, és majd más kutatók eredményeivel kiegészíthető. Reméli, hogy hamarosan Marosvásárhely történetének a második kötetével is elkészül.
A kötetbemutatót követően a Kemény Zsigmond Társaság elnöke, Csíky Boldizsár zeneszerző érdekes adatokat, történeteket osztott meg a hallgatósággal Marosvásárhely korábbi zenei életére nézve, annak kapcsán, hogy a helyi filharmónia négy tagja egy vonósnégyest alkotva helyi szerzők, Metz Albert, valamint Láni Oszkár műveit adták elő.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.