A 2009-ben elhunyt Tóth László festőművész munkáiból nyílt gyűjteményes kiállítás a Kolozsvári Magyar Napok második napján, hétfőn a Quadro Galériában.
2014. augusztus 19., 16:282014. augusztus 19., 16:28
Székely Sebestyén György művészettörténész, a galéria vezetője elmondta: már 2004-ben beszéltek a szatmárnémeti születésű, sokáig Kolozsváron alkotó művésszel egy kolozsvári egyéni tárlat lehetőségéről, amely azonban csak most, a művész halála után valósulhatott meg.
A tárlat létrejöttében a művész özvegye és fia jelentős segítséget nyújtott, utóbbi válogatta és szállította a képeket, de magángyűjtőktől és a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből is több alkotást kaptak kölcsön. Utóbbi gyűjteményből származik Az Utunk szerkesztőség című 1962-es munka, amelyen Banner Zoltán, Hans Loew, Szilágyi András, Mikó Ervin, Gagausz Katalin és Orosz Irén látható, vagy A fizikus és felesége című munka, amely Einsteint és nejét ábrázolja.
Székely Sebestyén György szerint mindkét alkotás nagyon modern munka, A fizikus és felesége 1965-ben, Ceauşescu hatalomra lépésének évében született, a modernizmust, „a világegyetem felé való nyitást\" jelképezi. A művészettörténész szerint ez a felfogás meghatározta a generációt, amelynek Tóth László kiemelkedő képviselője volt.
A megnyitón Szűcs György, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria igazgató-helyettese is felszólalt – ezzel kapcsolatban Székely Sebestyén György elmondta, a rangos intézménnyel rendszeres az együttműködésük az erdélyi képzőművészeti értékek feltérképezése terén. Szűcs kiemelte a tárlat átfogó jellegét, hiszen az 1984-ig tartó itthoni, majd az azt követő németországi alkotói periódust egyaránt bemutatják a jellegzetes képek segítségével. A budapesti művészettörténész felidézte, hogy egyetemista korában egy müncheni látogatása során maga is találkozott a nem sokkal azelőtt kitelepedett művésszel.
„Emlékszem, felszabadultan beszélt az Angol kertben tett sétáiról, ahol elmondása szerint megtalálta azt, amit mindig is rajzolt: rendegetg náció képviselői sétáltak egy nagy parkban, sok nő félmeztelenül vagy meztelenül napozott, labdázott. Meg is mutatott egy háromméteres papírt, amelyre megpróbálta lerajzolni ezt az élményt\" – mesélte Szűcs.
Szerinte az 1950-es években végzett képzőművész-generációnak már erőteljesen megtanították a szocialista realista stílust, ebből kiindulva próbáltak kialakítani valamit, ami még realizmus – így a hatalom elvárásaival nem áll ellentétben –, mégis sajátos, kifejező.
„Tóth László ilyen tekintetben rokonítható Cseh Gusztávval – akivel egy ideig közös galériát tartottak fenn – vagy a néhány évvel fiatalabb Árkossy Istvánnal: mindhármuk alkotásairól elmondható, hogy bizonyos részek túlburjánzanak, mások analitikus módon mélyülnek el\" – magyarázta a művészettörténész. Szűcs György szerint az alkotó kései korszakának időseket ábrázoló portréi a „bomlás virágai\", a közvetlenül az elmúlás előtti arcokat mutatják meg.
Székely Sebestyén György elmondta, egyelőre nem készült katalógus a tárlatról, hiszen a mostani válogatást bemutató jelleggel állították össze, egyelőre „csak felvillantja a lehetséges értelmezési ösvényeket\", amelyeket a későbbiekben igyekeznek bejárni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!