Össznemzeti találkozó a Művészetek Völgyében

Népzene új köntösben

Egész héten zenei workshopot tartott Kapolcson, az Alexandra udvarban sok különböző stílusú zenésszel, a Bara népi zenekarral és saját zenekarával Ferenczi György. Az együtt tanulás során a kalotaszegi népzene előadásmódját tanulták és tanították profi és amatőr zenészek. „Ahhoz, hogy mai magyar népzene tudjon születni, meg kell ismerni a népzenei harmóniavilágot, a dallamot, a játékmódot” – mondta Ferenczi György, a Rackajam frontembere. Az énekes – aki eredetileg blueszenész – mostanra a magyar zenét tartja a legfontosabbnak. A Művészetek Völgyében mindenki a saját hangszerének a népzenei környezetben való helyes használatát tanulta, vonásról vonásra mindent végiggyakoroltak, mondta Ferenczi György. Hozzátette: a fiatal klasszikus zenészekhez és a zenekarokhoz egy flamencogitáros is csatlakozott, a közös cél a tanulás volt, és a napi többórányi gyakorlás eredményeképpen összeállt „valami ösztönösen magyar muzsika”.

Szörényi Levente töretlen népszerűsége

Mintegy kétszázan zsúfolódtak be eközben annak a kávéháznak az udvarába, ahol Szörényi Levente zeneszerző, a legendás Illés együttes frontembere beszélgetett rajongóival. „A közönség szeretetével nem szabad visszaélni, ezért is fejeztem be a Hattyúdal elnevezésű fellépéssel a koncertezést” – jelentette ki Szörényi. Mint részletezte, a közönség a harmadik vagy negyedik szám után észreveszi, „ha már nem vagy az igazi”. „Ezt nem szabad megvárni, így már nem szabad fellépni” – jegyezte meg.  Nagy meglepetést okozott a beatlegenda azzal is, hogy kijelentette: mindenre büszke, csak arra nem, amit létrehozott a pályáján. A magyarázatával aztán megnyugtatta a közönségét, mondván: a zenélést, zeneszerzést a hivatásának és természetesnek tartotta, azt „csinálnia kellett, és a lehető legjobban”. „Ám a szőlőművelés és a borászkodás más, mert például micsoda nagy öröm egy chardonnay-t keverni olaszrizlinggel vagy juhfarkkal, s ha az jól sikerül, na, arra büszke vagyok” – fogalmazott. Szörényi Levente kitért arra is, hogy jövő tavasszal készül felújítani a 2000-ben, Esztergomban bemutatott Veled, uram című musicalt, amely az István, a király folytatása, és az Operettszínház mutatja majd be. Azt nem érti – vetette fel –, hogy miért próbál „fogást találni rajta” a katolikus egyház. Csak azért, mert azt mondta egy rádióriporternek, amikor Csíksomlyón mintegy félmillió ember énekelte az István, a király dalait, hogy ha lenézne most István király, azt látná; az országa nincs egyben, az egyháza is bajokkal küzd, idegenből pénzelt szekták „hajtanak a fiatalok lelkére” és sajátítják ki. „Ha itt megállok, nincs semmi baj, de azt találtam hozzátenni: ezért kár volt Koppányt felnégyelni – emlékeztetett. – Azóta a »pogányság zászlóvivőjének vagyok kikiáltva«, de minimum gyanús figurának” – véli Szörényi.

Díjak néprajzi filmeknek

A Művészetek Völgye keretében osztották ki a Bokréta és biciklilánc elnevezéssel megrendezett, egy héten át tartó magyar néprajzi filmfesztivál díjait szombaton este Vigántpetenden; a zsűri 82 versenyfilmet és 49 versenyen kívülit nézett meg, s az alkotásokat hat kategóriában értékelte. A díjkiosztón Frazon Zsófia, a Néprajzi Múzeum képviselője, a fesztivál egyik szakmai vezetője ismertette a díjazottakat. Mint elmondta, a zene és tánc kategóriában a Domokos János és Magyar N. Attila rendezte Fotográfiák című film lett az első. A migráció (elvándorlás) kategória győztese a Sebek című film, amelynek rendezője Tóth Artin. Az új vizuális nyelv kategóriában a Barlang című filmet tartották a legjobbnak, rendezője Szederkényi Júlia. A portré kategóriában a Naprúl napra, hónaprúl hónapra című film nyert, rendezője Kabai László. Az elbeszélt történelem kategória első helyezettje a Játék a tér című film lett, Pelsőczy Petra rendezésében. A hatodik kategória – nemzedékek együttélése – győztese pedig a Jajgatán című film, amelyet Sós Mária rendezett. A győztes filmek rendezőit értéktárggyal jutalmazták, az egyes kategóriákban különdíjjal elismert filmek alkotói pedig oklevelet kaptak a zsűritől.