
Fontos emlékezetünkbe vésni, hogy ahogy a múltban, úgy a jelenben és a jövőben is egyedül a minden magyart egymáshoz fűző kulturális kötelék tehet bennünket erős és nagy nemzetté – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Zeneakadémia épületében.
2015. január 22., 13:412015. január 22., 13:41
2015. január 22., 13:442015. január 22., 13:44
A kormányfő a magyar kultúra napja előestéjén szervezett gálakoncert alkalmából, az új magyar fejlesztésű Bogányi-zongora bemutatóján beszélt. Úgy vélte, a magyar kultúra olyan fonál, amely egybeszövi a nemzetnek a világ különböző részeibe sodródott és szakított részeit.
Szólt arról, hogy a nagy nemzetek nemcsak kiváló gazdasági mutatókkal rendelkeznek, hanem arról is felismerhetők, hogy becsben tartják kultúrájukat, elismerik kiemelkedő művészeiket.
„Kellő szerénységgel, de büszkén mondhatjuk, hogy folytatva elődeink példamutató hagyományait, az elmúlt években a kultúra számos szentélyét építettük vagy újítottuk fel. Csak itt a fővárosban a Budapest Music Centert, a Liszt Ferenc Zeneakadémiát, az Erkel Színházat, a Pesti Vigadót és a Várkert Bazárt. A mostani ciklusban pedig hozzálátunk a múzeumi negyed építéséhez is” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a „csodazongorában” minden benne van, ami a magyarokat jellemzi: az örök vállalkozó kedv, az újító szándék, valamint a magyar lélek nyughatatlansága, amely mindig arra törekszik, hogy egyre tökéletesebbet alkosson és soha ne legyen elégedett azzal, ami éppen van. Megjegyezte: a Bogányi-zongorában benne van tíz év fáradhatatlan kitartása és szorgalma is.
„Bogányi Gergely művész úr ezt a hangszert megálmodta, meggondolta, mérlegelte és megvalósította, még akkor is, ha a kedvező szelek hosszú évekig várattak magukra. Ez a zongora eredeti alkotás, amely hangzásában és külső megjelenésében hidat épít hagyományaink és a jövő között. Méltó arra, hogy a Zeneakadémia épületében álljon, ott, ahol a világ egyik leghíresebb zongoraművésze, zeneszerzője, Liszt Ferenc alkotott” – szögezte le Orbán Viktor.
Mint mondta, bár legnagyobb tudósaink, Teller Ede, Wigner Jenő vagy Neumann János Budapesten születtek és jártak iskolába a múlt században, tudásukat valahogy mégsem Magyarországon kamatoztatták.
„A mai nap reményeink szerint arra is bizonyíték, hogy Magyarországon ma már másként állnak a csillagok. A Bogányi Gergely, Bolega Attila, Cs. Nagy József és Üveges Péter Attila által alkotott kvartett nemcsak megálmodta, megtervezte és kivitelezte ezt a zongorát, hanem itt, Magyarországon támogatókra is talált. Miért ne hihetnénk, hogy a jövőben egyre gyakrabban lesz így?” – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt kívánta, hogy a Bogányi-féle zongora a magyar kultúra nagykövetévé váljon a világ nagy koncerttermeiben és legyen a magyar szellem nagyszerűségének nyilvánvaló bizonyítéka.
A miniszterelnök kitért arra, hogy a tökéletes hangszer elkészítésének vágya egyidős a zene történetével. Hozzátette: amíg a fegyvereket az emberek mindig azért gyártották, hogy megvédjék magukat a körülöttük lévő világtól, addig a hangszerek elkészítése arra szolgált, hogy a legnemesebbet szólítsuk meg az emberben és a világot meg tudjuk védeni rosszabbik énünktől.
„Minden kultúra közös nyelveként a zene ma is békét teremthet a világunkban, amikor az egymás kultúrájával szembeni tiszteletlenség ismét kiásta a gyűlölet lövészárkait” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő beszéde után az est moderátora, Batta András zenetörténész, a Zeneakadémia volt rektora Bogányi Gergelyt hívta a színpadra, aki elmondta: körülbelül tíz éve kezdte el az új zongora tervezgetését egy belső indíttatásnak engedve.
,,A fejlesztés a zongora lelkét, a rezonáns lapot is érintette, amelynek anyagát a szokásos fáról karbonkompozitra cseréltük. A hangzásban sikerült elérni egy gyönyörű, éneklő tónust, és a hangok lecsengése is hosszabb lett. A zongora alakja is fontos változáson esett át, ami egyrészt az akusztikát javította, másrészt egy spirituális üzenetet is hordoz, kifejezve, hogy a zene valójában lelki utazás” – mondta a zongoraművész, aki mellé csatlakozott a pódiumon a hangszer három fő fejlesztője, Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező, dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember is.
A gálakoncerten elsőként Bogányi Gergely csillogtatta meg az új zongora sokoldalú képességeit Liszt Szerelmi álmok című darabjától Bartók Allegro Barbarójáig ívelő rövid műsorával. Utána a négyszeres Grammy-díj-jelölt amerikai dzsesszzenész, Gerald Clayton vette át a stafétát, aki a dzsessz két klasszikusa után egy saját kompozícióját is előadta a Zeneakadémia zsúfolásig megtelt nagytermében.
A gálakoncerten politikusok és a közélet több szereplője mellett jelen volt Schmitt Pál volt államfő és felesége, valamint Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök özvegye.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!