Öniróniával a hazaszeretetről

Az előadást Porogi Dorka fiatal rendezőnő értelmezésében láthatják a nézők annak a sorozatnak a részeként, mely fiatal alkotóknak nyújt lehetőséget a sepsiszentgyörgyi bemutatkozásra. Bár a Kaisers Tv, Ungarn az elmúlt évad utolsó bemutatójaként készült, objektív okok miatt csak az idei évadban láthatja azt a nagyközönség – adta hírül a teátrum.

Pintér Béla egyedülállóan sokoldalú színházi alkotó – drámaíró, rendező, színész – aki az ezredforduló körül hozta létre kísérleti színházi társulatát, és azóta valamennyi előadását maga írja, rendezi, játszik is ezekben.

„A társulat sikert sikerre halmozva mára Magyarország talán legjelentősebb és leginvenciózusabb független színházi alkotóműhelyévé nőtte ki magát, amely külföldön is elismert. Megrázó és szórakoztató színpadi műveik klasszikus drámai hagyományokra épülnek, de a mai magyar társadalom kritikus-ironikus megfigyelései alapján születnek, ezért aktuálisak, pörgősek, eredetiek” – olvasható a közleményben.

A Kaisers Tv, Ungarn 2011-ben íródott, Markó Róbert színházkritikus szerint „torokszorítóan vicces, kérdve kifejtő tanulmány a hazaszeretetről”. A történet képzeletbeli főhőse Baráznay Ignácz, a szabadságharc mártírja, akit a nemzet „a Sukorói Oroszlánként” emleget. Tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás során visszakerül 1848-ba, és az ott, akkor már működő császári televíziónál, a Kaisers Tv-nél kap állást. Lassan kiderül számára, hogy apja korántsem volt olyan eszményi hős, mint ahogy a nemzet emlékezetében élt, vagy ahogy ő azt képzelte.

A budapesti származású Porogi Dorka bölcsészeti tanulmányai után második egyetemként végezte el a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendezői szakát 2012-ben, azóta rendezett már Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Kecskeméten is. Az egyetemi vizsgaelőadását ugyancsak Pintér Béla-darabból, a Parasztoperából készítette. A Kaisers Tv, Ungarn egyik első próbáján így nyilatkozott: „Az előadást elsősorban azoknak ajánlom, akik nevetni szeretnének, és van némi öniróniájuk.” Az előadás dramaturgja a kortárs magyar líra egyik legjelentősebb, Kossuth-díjas művésze, a marosvásárhelyi Kovács András Ferenc.