Tadeusz Slobodzianek A mi osztályunk című darabját a kolozsvári román színházban rendezte Bocsárdi László 2016-ban
Fotó: Nemzeti Színház Kolozsvár
Ellentmondásos érzések kavarognak Bocsárdi László rendezőben az UNITER által neki ítélt életműdíj kapcsán. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház aligazgatója – korábbi direktora – a Krónikának elmondta, meglepte az elismerés, mert még túl fiatalnak érzi magát hozzá, ugyanakkor nyilván nagyon megtisztelőnek tartja, hogy számon tartják eddigi rendezői munkásságát. A rendező az alkotók irányvesztéséről, az új trendekről is beszélt lapunknak.
2023. március 17., 19:532023. március 17., 19:53
A Román Színházi Szövetség (UNITER) március 14-én hozta nyilvánosságra az idei díjaira jelölt színházi alkotók és alkotások listáját, valamint azon személyek nevét, akiknek életműdíjat ítélt oda a szervezet szenátusa. Az idei UNITER életműdíjasok listáján Ida Jarcsek-Gaza színésznő, Alexandru Repan színész, Bocsárdi László rendező, Carmencita Brojboiu díszlettervező és Doru Mareş színházkritikus, színháztörténész neve szerepel.
A szatmári Harag György társulattal vitte színre Bocsárdi László a Scapin furfangjai című Molière-darabot 2020-ban
Fotó: Harag György Társulat
Antigoné (2003), Othello, a velencei mór (2005), Don Juan (2008), Yvonne, burgundi hercegnő (2009), A velencei kalmár (2010), Caligula (2011), Hamlet (2014), A mi osztályunk (2016) című előadásokért. Ezek közül a craiovai Marin Sorescu Nemzeti Színházban készült Caligula és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban készült Hamlet a Legjobb rendező, a Kolozsvári Román Nemzeti Színházban készült A mi osztályunk című előadás pedig a Legjobb előadás kategóriában nyerte el az UNITER-díjat.
Irányt vesztetté vált, trendeket utánzó alkotók
Bocsárdi László a Krónikának elmondta, olyan időszakban van, amikor teljes figyelmét az előtte álló rendezésekre tudja és akarja fordítani.
Bocsárdi László: „mintha elfáradtak volna az eddig fontos témák, amelyek az emberi méltósághoz, az erkölcshöz, a szabadsághoz kapcsolódnak”
Fotó: Tamási Áron Színház
„Megpróbálom átlátni, megérteni a minket érő változásokat, és megtalálni magam számára azt az új hangot, művészi formát, amellyel a legpontosabban ki tudom fejezni az ezzel kapcsolatos benyomásaimat. Nem kétséges, hogy a színházcsinálásban változásnak kell bekövetkeznie” – emelte ki a rendező. Mint fogalmazott,
„Mintha elfáradtak volna az eddig fontos témák, amelyek az emberi méltósághoz, az erkölcshöz, a szabadsághoz kapcsolódnak. Mintha kihalt volna belőlünk az együttérzés képessége, amire a hajdani nagy művek épültek. Megjelent egy új trend: a hétköznapi vagy politikai értelemben divatos történések, problémák dokumentarista »tematizálása».
Hozzátette, manapság a katarzis helyébe a jobbító szándékkal „kifogalmazott” üzenet lépett. Bocsárdi László azt mondta, reméli, hogy az, amiben most vagyunk, csak átmeneti állapot és a színház vissza fog találni mindenkori dimenziójához.
Shakespeare A velencei kalmár című darabjából 2010-ben rendezett előadást Bocsárdi László Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Tamási Áron Színház
Közel áll hozzá Molière dimenziótágító világlátása
Kérdésünkre, hogy az általa rendezett előadások közül szerteágazó munkásságából ki tudna-e emelni olyanokat, amelyek a legközelebb állnak a szívéhez, Bocsárdi László azt mondta, nem könnyű kiválasztani egyes rendezéseket, hiszen különböző korszakok voltak a munkásságában, és valamennyi korszaknak volt egy-két kiemelkedőbb, művészileg érettebb előadása.
Nemes Levente (jobbra) a 2013-ban bemutatott Hamletben, az előadást Bocsárdi rendezte Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Tamási Áron Színház
A számára legfontosabbak közül megemlítette például a Lorca-szövegből készült két Vérnász-változatot (1986-ban a gyergyószentmiklósi Figuránál rendezte, 2000-ben pedig a Tamási Áron Színházban a társulat és a Háromszék táncegyüttes közös produkciójaként), Tamási-rendezései közül A csoda című előadást, amelyet bevallása szerint egyfajta beteljesedésnek érez.
A színházi rendező azt mondta, kedvesek, személyesek számára a Bánk bán, a Tóték és a legutóbbi darab, a Rokonok. Kiemelte rendezései közül a Camus Caligulájából 2011-ben készült produkciót, amit Craiován rendezett. Azt is elmondta, Molière művei alapvetően fontosak voltak számára, ezt több előadás kapcsán is érezte.
Molière A mizantróp című darabja a sepsiszentgyörgyi színházban, Bocsárdi László rendezésében
Fotó: Tamási Áron Színház
„Közel áll hozzám a világ olyan fajta megközelítése, ami Molière-re jellemző. A mizantrópot, A fösvényt, a Scapin furfangjait, a Don Juant, a Tartuffe-öt is színpadra állítottam, és ezek mind fontos előadások voltak számomra, pont amiatt, ahogyan Molière az erkölcs problémájához közelít: dimenziót tágít, meghaladva a tanítást, a közhelyeket” – emelte ki a rendező.
Molière A fösvény című darabját 2013-ban mutatta be a sepsiszentgyörgyi társulat
Fotó: Tamási Áron Színház
Az idei, harmincegyedik alkalommal tartandó UNITER gálára a 2022-es év legjobb színházi alkotásaiból és alkotóiból állt össze a jelöltek listája. A jelölőzsűri tagjai Doru Mareș (színházkritikus), Maria Miu (díszlettervező), Victor Scoradeț (színházkritikus), Iris Spiridon (rendező) és Carmen Stanciu (teatrológus) voltak.
Bocsárdi László Móricz Rokonok című művéből rendezett előadást a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, a bemutatót idén február elején tartották
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Mindannyiunk mindennapi átváltozásaira, rútságunk, szépségünk, gyarlóságaink szemfényvesztő változékonyságára, őszinteségünk és hazugságaink egyidejűségére is rávilágít a Bocsárdi László rendezte, Scapin című előadás. A Molière-darabból készült produkciót a szatmárn&
A színháznak nem a muzealitása, hanem a jövő felé tekintése az érdekes és a fontos – mondta el megkeresésünkre Bocsárdi László rendező, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója annak kapcsán, hogy az intézmény idén ünnepli megalakulásának 70. évfordulóját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!