2010. március 24., 09:222010. március 24., 09:22
Az Inextexben négy ország vett részt: a svédek vezetése mellett észtek, Magyarországról Somogy megye, Erdélyből pedig Hargita megye művészei dolgoztak együtt. Az országokat egy-egy megye képviselte, azon belül is egy-egy múzeum irányításával valósult meg a kétéves projekt. Hargita megyében a Csíki Székely Múzeum szervezte a kurzusokat, melyre Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely környékéről is jelentkeztek, öszszesen 19-en.
„A projekt abból az ötletből indult ki, hogy jó lenne visszanyúlni a saját kulturális örökségünk tárgyi világához, a múzeumokban őrzött népi textíliák minta- és motívumkincséhez, hogy ezekből inspirálódva készüljenek ruhák, kiegészítők” – mondta Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A svédek által már kitapasztalt forgatókönyv alapján állították össze a képzés anyagát, és a múzeum néprajzosával, illetve két dizájner vezetésével tartották meg a kurzusokat. Az elméleti és gyakorlati képzések során megtanították a nép- és iparművészeket, miként lehet bánni a régi mintákkal és hogyan lehet azt megfelelő stilizálással, absztrakcióval megjeleníteni a mai használati tárgyakon, hogy azok a 21. század embere számára is szerethető, és nem utolsósorban használható tárgyak legyenek.
„Manapság az emberek nem szeretnek népi vagy népies ruhában járni, ezért át kellett alakítani a régi motívumokat – tette hozzá Gyarmati. – Ami régen egy terítőt, kéztörlőt, falvédőt díszített, most ingeken, ruhákon, öveken is megjelenik.” A Krónika kérdésére, hogy e projektnek köszönhetően nem hígul-e fel a hagyományőrzés, Gyarmati elmondta, hogy az Inextexnek kiegészítő szerepe van, lehetőséget jelent a résztvevők számára a kulturális örökségünk kreatív felhasználására. „Kísérletezésről van szó, ami nagyon jól megfér a tradicionális népművészet mellett” – mondta.
A kiállítás kapcsán Gyarmati elmondta, hogy a projektben részt vevő többi ország művészei elcsodálkoztak, a székely motívumvilág rendkívüli gazdagságán. A projekt Somogy megyében zárult le, ahol egy kiállítás keretében mind a négy ország egyszerre mutatta be alkotásait: bemutatták, hogy milyen mintákból inspirálódtak és azt is, hogy mi lett az eredmény.
A kiállított tárgyakat, ruhákat április elsejéig lehet megtekinteni Udvarhelyen, majd népművészeti vásárokon meg is vásárolhatják ezeket az érdeklődők.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.