2010. március 24., 09:222010. március 24., 09:22
Az Inextexben négy ország vett részt: a svédek vezetése mellett észtek, Magyarországról Somogy megye, Erdélyből pedig Hargita megye művészei dolgoztak együtt. Az országokat egy-egy megye képviselte, azon belül is egy-egy múzeum irányításával valósult meg a kétéves projekt. Hargita megyében a Csíki Székely Múzeum szervezte a kurzusokat, melyre Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely környékéről is jelentkeztek, öszszesen 19-en.
„A projekt abból az ötletből indult ki, hogy jó lenne visszanyúlni a saját kulturális örökségünk tárgyi világához, a múzeumokban őrzött népi textíliák minta- és motívumkincséhez, hogy ezekből inspirálódva készüljenek ruhák, kiegészítők” – mondta Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A svédek által már kitapasztalt forgatókönyv alapján állították össze a képzés anyagát, és a múzeum néprajzosával, illetve két dizájner vezetésével tartották meg a kurzusokat. Az elméleti és gyakorlati képzések során megtanították a nép- és iparművészeket, miként lehet bánni a régi mintákkal és hogyan lehet azt megfelelő stilizálással, absztrakcióval megjeleníteni a mai használati tárgyakon, hogy azok a 21. század embere számára is szerethető, és nem utolsósorban használható tárgyak legyenek.
„Manapság az emberek nem szeretnek népi vagy népies ruhában járni, ezért át kellett alakítani a régi motívumokat – tette hozzá Gyarmati. – Ami régen egy terítőt, kéztörlőt, falvédőt díszített, most ingeken, ruhákon, öveken is megjelenik.” A Krónika kérdésére, hogy e projektnek köszönhetően nem hígul-e fel a hagyományőrzés, Gyarmati elmondta, hogy az Inextexnek kiegészítő szerepe van, lehetőséget jelent a résztvevők számára a kulturális örökségünk kreatív felhasználására. „Kísérletezésről van szó, ami nagyon jól megfér a tradicionális népművészet mellett” – mondta.
A kiállítás kapcsán Gyarmati elmondta, hogy a projektben részt vevő többi ország művészei elcsodálkoztak, a székely motívumvilág rendkívüli gazdagságán. A projekt Somogy megyében zárult le, ahol egy kiállítás keretében mind a négy ország egyszerre mutatta be alkotásait: bemutatták, hogy milyen mintákból inspirálódtak és azt is, hogy mi lett az eredmény.
A kiállított tárgyakat, ruhákat április elsejéig lehet megtekinteni Udvarhelyen, majd népművészeti vásárokon meg is vásárolhatják ezeket az érdeklődők.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.