2010. március 24., 09:222010. március 24., 09:22
Az Inextexben négy ország vett részt: a svédek vezetése mellett észtek, Magyarországról Somogy megye, Erdélyből pedig Hargita megye művészei dolgoztak együtt. Az országokat egy-egy megye képviselte, azon belül is egy-egy múzeum irányításával valósult meg a kétéves projekt. Hargita megyében a Csíki Székely Múzeum szervezte a kurzusokat, melyre Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely környékéről is jelentkeztek, öszszesen 19-en.
„A projekt abból az ötletből indult ki, hogy jó lenne visszanyúlni a saját kulturális örökségünk tárgyi világához, a múzeumokban őrzött népi textíliák minta- és motívumkincséhez, hogy ezekből inspirálódva készüljenek ruhák, kiegészítők” – mondta Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A svédek által már kitapasztalt forgatókönyv alapján állították össze a képzés anyagát, és a múzeum néprajzosával, illetve két dizájner vezetésével tartották meg a kurzusokat. Az elméleti és gyakorlati képzések során megtanították a nép- és iparművészeket, miként lehet bánni a régi mintákkal és hogyan lehet azt megfelelő stilizálással, absztrakcióval megjeleníteni a mai használati tárgyakon, hogy azok a 21. század embere számára is szerethető, és nem utolsósorban használható tárgyak legyenek.
„Manapság az emberek nem szeretnek népi vagy népies ruhában járni, ezért át kellett alakítani a régi motívumokat – tette hozzá Gyarmati. – Ami régen egy terítőt, kéztörlőt, falvédőt díszített, most ingeken, ruhákon, öveken is megjelenik.” A Krónika kérdésére, hogy e projektnek köszönhetően nem hígul-e fel a hagyományőrzés, Gyarmati elmondta, hogy az Inextexnek kiegészítő szerepe van, lehetőséget jelent a résztvevők számára a kulturális örökségünk kreatív felhasználására. „Kísérletezésről van szó, ami nagyon jól megfér a tradicionális népművészet mellett” – mondta.
A kiállítás kapcsán Gyarmati elmondta, hogy a projektben részt vevő többi ország művészei elcsodálkoztak, a székely motívumvilág rendkívüli gazdagságán. A projekt Somogy megyében zárult le, ahol egy kiállítás keretében mind a négy ország egyszerre mutatta be alkotásait: bemutatták, hogy milyen mintákból inspirálódtak és azt is, hogy mi lett az eredmény.
A kiállított tárgyakat, ruhákat április elsejéig lehet megtekinteni Udvarhelyen, majd népművészeti vásárokon meg is vásárolhatják ezeket az érdeklődők.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.