Nem ítélik oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémiát érintő botrány miatt

A döntést a Svéd Akadémia hozta csütörtök esti ülésén, és a közlemények szerint azt támogatja a Nobel Alapítvány is.

A közlemények hangsúlyozzák, az 1901 óta odaítélt díj történetében már többször is előfordult, hogy egyáltalán nem osztották ki a díjat, legutóbb 1943-ban, a második világháború forrpontján, azt megelőzően pedig hatszor: 1942-ben, 1941-ben, 1940-ben, 1935-ben, 1918-ban és 1914-ben. Hét alkalommal csak a rákövetkező évben hirdettek győztest: az 1915-ös, az 1919-es, az 1925-ös, az 1926-os, az 1927-es, az 1936-os és az 1949-es díjat is egy évvel később ítélték oda, így eddig ötször fordult elő - 1916-ban, 1920-ban, 1928-ban, 1937-ben és 1950-ben, hogy egy évben két irodalmi Nobel-díjat adtak át.

A Nobel Alapítvány szerint mindazonáltal a döntés jelzi a helyzet súlyosságát. A Svéd Akadémia válsága hátrányosan befolyásolta a Nobel-díjat, és a halasztásról hozott döntés „segíteni fogja megőrizni hosszú távon a Nobel-díj reputációját”.

– közölte az alapítvány, kifejezve elvárását, hogy „a Svéd Akadémia most minden erőfeszítését arra fordítja, hogy helyreállítsa díjat odaítélő testületként élvezett hitelességét”. Az alapítvány nagyobb nyitottságot is elvár a jövőben a 18 tagú testülettől.

A Svéd Akadémia azzal indokolta a döntést, hogy

A 2018-as díjazott kiválasztásával kapcsolatos munka már előrehaladott stádiumban van, és a szokott módon folytatódik az elkövetkező hónapokban is, de új díjazott megnevezéséhez az akadémiának szüksége van időre, hogy visszanyerje integritását, újra bevonja a munkába tevékenységüket felfüggesztő tagjait, és visszanyerje a munkája iránti bizalmat – közölte Anders Olsson, ideiglenes állandó titkár (vezető).

Az 1786 óta működő Svéd Akadémiát nemrégiben alapjaiban rázta meg, hogy Katarina Frostenson költőt, a 18 tagú testület egyik tagját és francia férjét, Jean-Claude Arnault-t súlyos vádak érték.

Arnault tagadja a szexuális zaklatással és a szivárogtatással kapcsolatos vádakat.

A botrányok nyomán különböző okokból az akadémia hat tagja jelentette be, hogy visszavonul a testület munkájától: április 6-án a Katarina Frostenson kizárását követelő Klas Östergren, Kjell Espmark és Peter Englund, hat napra rá az őt ért bírálatok nyomán ugyanígy döntött Sara Danius is, aki az első nő volt az akadémia élén. Ugyanaznap bejelentette távolmaradását a botrány középpontjában álló Katarina Frostenson, végül Sara Stridsberg április 28-án.

Az intézmény jelenlegi tagjai közül ketten már régebb óta inaktívak. Kerstin Ekman 1989 óta, amikor is azzal kapcsolatban alakult ki vita a testületben, hogy kell-e reagálniuk a Salman Rushdie indiai-brit író ellen a Sátáni versek című műve és az iszlám megsértése miatt kiadott fatvára (vallási rendeletre), amelyet az iráni forradalom vezetője, Khomeini ajatollah bocsátott ki. Lotta Lotass pedig 2015-ben jelentette be, hogy nem vesz részt többé az üléseken, mert úgy érzi, nincs meg az ehhez szükséges társadalmi kötődése.

A Svéd Akadémiában a tagság mindeddig életre szóló volt, XVI. Károly Gusztáv svéd király, az intézmény patrónusa azonban szerdán módósításokat hagyott jóvá az akadémia statútumában. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a tagok írásban lemondhassanak és elhagyhassák a testületet. Azokat a tagokat pedig, akik két évig nem vesznek részt a testület munkájában, lemondottként kezelik.

Hónapokon át tartó előkészületek és munka után a Svéd Akadémia rendszerint október első felében jelenti be az irodalmi Nobel-díj nyertesét. Az utóbbi években többször is felmerült a gyanú, hogy kiszivárgott a nyertes neve, például Patrick Modiano francia író esetében 2014-ben.