2010. június 24., 09:532010. június 24., 09:53
A Lisztomania 2011 elnevezésű emlékévet hirdető plakátokon egy ismert Liszt-arckép látható, amelyet kissé módosítottak az osztrák szakemberek; a csodagyerekként indult zeneszerző és zongoravirtuóz napszemüveget visel, vállig érő hajával olyan benyomást kelt, mint egy popsztár.
A szervezők a mai sztárkultusz és a 19. századi Liszt-imádat párhuzamosságaira akarják felhívni a figyelmet a megoldással. Ezt szolgálja a bicentenáriumi rendezvénysorozat címe, a Lisztomania is. A kifejezés Heinrich Heine német költőtől származik, aki Liszt 1841–42-es berlini koncertsorozatát jellemezte ezzel a szóval, utalva a közönség – különösen a nők – szinte hisztérikus rajongására az előadó iránt.
A hivatalos program 2011 januárjában kezdődik a doborjáni Liszt-központban, amelynek 600 fős hangversenyterme öt éve, Liszt Ferenc 195. születésnapjára készült el. Azóta évente tartanak ott fesztivált, amely idén – a bicentenáriumi felkészülés jegyében – négy évszakos koncertsorozattá bővül. A fesztivál szerdán kezdődő nyári, ötnapos blokkjában többek között fellép a Roland Batik osztrák zongorista triója, akik Liszt mellett egy 20. századi szupersztártól, Miles Davistől is játszanak darabokat, a 2011-es emlékév szellemiségének megfelelően.
A Liszt-életműnek manapság csupán 5-7 százalékát játsszák a világ koncerttermeiben, a bicentenáriumi rendezvénysorozat szervezői azonban nem elégszenek meg ennyivel. „Liszt Ferenc ragyogó egyéniségét a maga teljességében kívánjuk megmutatni a mai zenehallgatóknak” – áll a kurátorok programkoncepciójában. Az elképzelés már idén formát ölt: januárban elindult a The Sound of Weimar című projekt, amelyben a Wiener Akademie együttes 2012-ig összesen hét koncerten bemutatja Liszt valamennyi zenekari művét az 1849–1860 közötti ősbemutatók előírásai alapján.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.