2010. június 24., 09:532010. június 24., 09:53
A Lisztomania 2011 elnevezésű emlékévet hirdető plakátokon egy ismert Liszt-arckép látható, amelyet kissé módosítottak az osztrák szakemberek; a csodagyerekként indult zeneszerző és zongoravirtuóz napszemüveget visel, vállig érő hajával olyan benyomást kelt, mint egy popsztár.
A szervezők a mai sztárkultusz és a 19. századi Liszt-imádat párhuzamosságaira akarják felhívni a figyelmet a megoldással. Ezt szolgálja a bicentenáriumi rendezvénysorozat címe, a Lisztomania is. A kifejezés Heinrich Heine német költőtől származik, aki Liszt 1841–42-es berlini koncertsorozatát jellemezte ezzel a szóval, utalva a közönség – különösen a nők – szinte hisztérikus rajongására az előadó iránt.
A hivatalos program 2011 januárjában kezdődik a doborjáni Liszt-központban, amelynek 600 fős hangversenyterme öt éve, Liszt Ferenc 195. születésnapjára készült el. Azóta évente tartanak ott fesztivált, amely idén – a bicentenáriumi felkészülés jegyében – négy évszakos koncertsorozattá bővül. A fesztivál szerdán kezdődő nyári, ötnapos blokkjában többek között fellép a Roland Batik osztrák zongorista triója, akik Liszt mellett egy 20. századi szupersztártól, Miles Davistől is játszanak darabokat, a 2011-es emlékév szellemiségének megfelelően.
A Liszt-életműnek manapság csupán 5-7 százalékát játsszák a világ koncerttermeiben, a bicentenáriumi rendezvénysorozat szervezői azonban nem elégszenek meg ennyivel. „Liszt Ferenc ragyogó egyéniségét a maga teljességében kívánjuk megmutatni a mai zenehallgatóknak” – áll a kurátorok programkoncepciójában. Az elképzelés már idén formát ölt: januárban elindult a The Sound of Weimar című projekt, amelyben a Wiener Akademie együttes 2012-ig összesen hét koncerten bemutatja Liszt valamennyi zenekari művét az 1849–1860 közötti ősbemutatók előírásai alapján.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.