2010. február 01., 09:462010. február 01., 09:46
A kitűnő zongoraművész és komponista, Balázs Elemér, „a dobok nagymestere” és a húszévesen már Magyarország egyik legjobb bőgősének számító Lakatos Pecek Krisztián társaságában lépett fel a létesítmény alagsorában kialakított Jazzland nevű klubban, amely zsúfolásig megtelt. Szakcsi Lakatos Béla elmondta, harmadik alkalommal jár Erdélyben, korábban Nagyszebenben és Marosvásárhelyen lépett fel.
A trió változatos programot adott elő, melyben helyet kaptak többek között klasszikus zenei motívumokból építkező, örökzöld slágert feldolgozó, magyar és cigány folklór, illetve indiai zene ihlette kompozíciók. A késő éjszakába nyúló örömzenélés során felcsendült a Munka hadának a lépte dobog kezdetű proletár induló dallamsora, de elhangzott a Tavaszi szél két szakasza is. Egy Duke Ellington-blues után, a közönség számára szervezett tombola nyertesének kérésére a meghívott előadta Kolumbusz Kristóf című balettjének egyik romantikus betétdalát.
Szakcsi briliáns technikája, nagyvonalú előadói stílusa, a különböző zenei stílusok formanyelvének mély ismeretén alapuló magabiztossága magával ragadó volt. Személyében olyan művészt ismerhettek meg a jelenlévők, aki a hangulatteremtésnek, a közönséggel való nemcsak zenei, hanem szóbeli kommunikációnak is mestere, természetes könnyedséggel nevetteti meg, vagy énekelteti a hallgatóságot.
A Váradon már visszajáró művésznek számító Balázs Elemér virtuóz szólói és Lakatos Pecek Krisztián nagyszerű bőgőjátéka elnyerte a közönség tetszését. A koncert végén az est sztárvendége azzal az ígérettel búcsúzott a hallgatóságtól, hogy vissza fog térni Nagyváradra.
Szakcsi Lakatos Béla a klasszikus zenének és folklórnak dzsesszbe integrálására törekvő, úgynevezett fúziós dzsessz legjelentősebb magyarországi képviselője. Művészetére hatással volt Bach, Bartók, Sztravinszkij és Schönberg. Pályafutása során olyan kiemelkedő muzsikusokkal játszott együtt, mint John Patitucci, Art Farmer, Bob Mintzer, Frank Zappa és Peter Berstein. Munkásságát Liszt- és Kossuth-díjjal ismerték el.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.