Morális, társadalmi bomlás minden szinten – ma is aktuális Mrożek darabja, amelyet Keresztes Attila rendez Kolozsváron

Mrożek darabja

A Tangó című előadás pénteki premierjére készül a Kolozsvári Állami Magyar Színház alkotócsapata

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek (1930 – 2013) lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Keresztes Attila rendező, valamint az alkotócsapat tagjai a szerdai beharangozó sajtótájékoztatón arról beszéltek, hogy miért aktuális ma is az 1960-as években született abszurd dráma és hogy milyen próbafolyamatnak érkeznek lassan a végéhez.

Kiss Judit

2025. május 28., 16:192025. május 28., 16:19

2025. május 29., 15:282025. május 29., 15:28

Nehezen tapintható, de kulturális, ideológiai, morális területen is tapasztalható az a fajta rendetlenség, ami határozottan jelen van mai társadalmunk valóságában – mondta Keresztes Attila rendező Sławomir Mrożek (1930 – 2013) lengyel drámaíró Tangó című darabjáról, amelyet pénteken mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház a nagyszínpadon felépített stúdiótérben.

Az előadás szerdai beharangozó sajtótájékoztatóján elhangzott, a Tangó című abszurd dráma többek közt arra világít rá, hogy

mai világunk, valóságunk mennyire irányt vesztett, a rendező megfogalmazása szerint „már azt sem tudjuk, mi a jó és mi a rossz, sőt, azt sem tudjuk, milyen színházat kell csinálni”.

Mrożek darabja Galéria

Keresztes Attila rendezőt Vajna Noémi dramaturg kérdezte

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Keresztes Attila – aki legutóbb tíz éve dolgozott együtt a kolozsvári társulattal – Szabó Réka dramaturggal, Kupás Anna díszlettervezővel, Bianca Imelda Ieremias jelmeztervezővel, valamint a szereposztás tagjaival együtt beszélt a próbafolyamatról, a darab gondolatvilágáról, arról, hogy mennyire aktuálisak ma a Mrożek által az 1960-as években feltett kérdések.

Az előadásban Kántor Melinda, Kató Emőke, Váta Lóránd, Gedő Zsolt, Szűcs Ervin, Orbán Attila, Tőtszegi Zsuzsa lép színpadra – a színészek azt fogalmazták meg Vajna Noémi dramaturg kérdésére, hogy milyen kulcsgondolat mentén formálják meg karakterüket.

Mrożek darabja különösen aktuális jelen valóságunkban

Keresztes Attila elmondta, Mrożek sziporkázó humorú, játékos és abszurd darabja egy család három generációján keresztül beszél a társadalomról és fest nem pozitív jövőképet, viszont

ő maga nem szereti a „generációs, családi” darab megfogalmazást, hiszen a Tangó ennél sokkal többről szól.

„Immár harmadszor rendezek Mrożek-darabot, a drámaíró művei iránti vonzódásom onnan ered, hogy itt, a kolozsvári színházban dolgoztam sok évet, és Tompa Gábor igazgatónak, rendezőnek erős affinitása volt mindig is az abszurd drámairodalom iránt – az ő műhelyében tanultam én is. Ahogy haladunk előre a próbafolyamatban, mind jobban látszik, hogy Mrożek darabja mennyi lehetőséget kínál” – mondta a rendező. Kifejtette, nem véletlen, hogy Tompa Gábor 40 év alatt hatszor rendezett Mrożek-darabot,

ami ugyanis mindig és újra aktuálissá válik: tulajdonképpen a valóságunk érkezik meg az abszurd darab világához – ami az 1960-as években abszurd irodalom volt, az ma a valóságunkban tapasztalható.

„Ebben a darabban minden bomlik: etika, morál, család. A generációk harca egy egész társadalmat határoz meg, a kérdés pedig az, hogy miként tudnánk elölről kezdeni az emberiség történetét úgy, hogy elfogadható konfliktushelyzetre jussunk. Mrożek szerint az egyetlen járható út sötét jövőképet sejtet: a diktátori helyzet az egyetlen út” – fogalmazott a rendező.

Az is elhangzott, hogy a romániai elnökválasztás kapcsán kialakult fenyegető perspektívák tulajdonképpen nem tűntek el, és Keresztes Attila úgy fogalmazott: „csak valamennyi időt nyertünk, de én magam szkeptikus vagyok, nem hiszem, hogy a történtekből eleget tanultunk”.

Mrożek darabja Galéria

Sławomir Mrożek lengyel drámaíró Tangó című darabját mutatja be a kolozsvári színház

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Szabó Réka dramaturg arról beszélt, hogy a darabnak a Kerényi Grácia által az 1970-es években készített fordítását használták, viszont vannak olyan helyek a szövegben, ahol más – angol, német – fordításokkal is össze kellett vetni a szöveget, pontosítani kifejezéseket. Kupás Anna díszlettervező arról beszélt, hogy nagypolgári lakás terében játszódnak a történések, neki magának pedig nagy szabadsága volt az alkotómunkában. Bianca Imelda Ieremias az általa tervezett jelmezekről elmondta, Keresztes Attilával való korábbi közös munkái során a rendező mindig tiszta, konkrét, rendszerezett jelmezeket kért tőle, ez azonban most „felborult”,

ugyanis most megfoghatatlan rendetlenséget kell „ábrázolniuk” a jelmezeknek, ami nem könnyű feladat.

„A fiatal szereplők képviselnek öltözékükben egyfajta olvasható rendszert, aztán az idősebbek egyre furább, »agyamentebb« jelmezben tűnnek föl: példa erre a Kántor Melinda által megformált nagymama karaktere” – fejtette ki a jelmeztervező.

Együtt gondolkodik világról, színházról az alkotócsapat

Kántor Melinda arról beszélt, hogy a próbafolyamat során a rendezővel együtt sikerült alkotócsapattá formálódniuk, akik együtt gondolkodnak közösen világról, színházról – ez pedig nagyon lényeges üzenetet hordoz. Karaktere megformálásáról azt mondta, izgalmas kihívás megteremteni a nagymama alakját. Az anyát játszó Kató Emőke azt mondta, nagyon örült a Tangónak, amelyben szabadon lehet játszani, mostanra azonban rájött, hogy kicsit vissza kell venni a játékból, hogy „ne legyen túl sok, és magát az életet teremtsük meg”. Az Edek szerepét alakító Váta Lóránd is kiemelte, hogy remek hangulatú a próbafolyamat, az ő karaktere pedig „nehezen megfogható”.

Idézet
Engem hosszú idő óta megtalálnak a nehezen megfogható szerepek, ilyen az Edek szerepe is, aki mintegy jövőt vetít előre, sugall a nézőnek, mint egy nagy felkiáltójel vagy kérdőjel.

Viszont nem játszhatok el egy gondolatot, karaktert kell megteremtenem” – mondta a színművész, hozzátéve, hogy a folyamat próbára teszi a színészi képzelőerőt és intelligenciát egyaránt.

Gedő Zsolt, aki a család legfiatalabb tagját, Artúrt alakítja, arról beszélt, hogy karakterének ezek a kulcsgondolatai: „miért nem akar senki megérteni”, valamint „meg akarlak titeket menteni”.

Idézet
A fiatal generáció képviselőjeként ezzel kapcsolatosan én is próbáltam kapaszkodókat találni, de arra jutottam, hogy minél jobban meg kell ismernem önmagam – ehhez pedig bátorság szükséges és sok mindentől el kell szakadni. Artúr abba bukik bele, hogy a kizökkent világ helyreállításához ő kevés”

– fogalmazott Gedő Zsolt.

Mrożek darabja Galéria

Tőtszegi Zsuzsa, Gedő Zsolt, Kupás Anna, Szabó Réka, Keresztes Attila a színház szerdai sajtótájékoztatóján

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Tőtszegi Zsuzsa arról beszélt, hogy az ő karakterének „titkai vannak”, Ala, az unokahúg pedig „tükröt tart kifelé, a társadalom felé és befelé is”. Orbán Attila arról beszélt, hogy jó értelemben vett nehéz próbafolyamat a mostani, ő úgy érzi, hogy Mrożek szövegében vannak olyan mondatok, amelyeket mostanra sem értett meg.

Idézet
Mrożek mondata az, hogy »a filozófiát nem illusztráljuk«, közben meg az történik ebben az előadásban, hogy de igenis, megkíséreljük a lehetetlent”

– fogalmazott Orbán Atilla.

Az apa alakját megformáló Szűcs Ervin azt mondta, karaktere a tehetséges, de félrecsúszott művészé, aki nem tud egyszersmind apa és művész is lenni, bolondériájának pedig egész családja az áldozatává válik. „Nagyon jó szabadon és színesen játszani” – emelte ki Szűcs Ervin.

Kérdésre válaszolva keresztes Attila azt is elmondta, hogy az előadás két és félórás lesz, szünet nélkül, hiszen ő nem hajlandó alkalmazkodni ahhoz az irányzathoz, miszerint egy előadásnak „minél rövidebbnek kell lennie”.

korábban írtuk

Nehezített anyagi körülmények közt szervezik a színház-forradalmasító Harag György előtt tisztelgő centenáriumi emlékhetet
Nehezített anyagi körülmények közt szervezik a színház-forradalmasító Harag György előtt tisztelgő centenáriumi emlékhetet

Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 16., csütörtök

Visszanyerte eredeti szépségét a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme

Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.

Visszanyerte eredeti szépségét a marosvásárhelyi Teleki Téka Palota-terme
2025. október 16., csütörtök

Déryné Program: kulturális csemege Nagyszalontától Barótig

Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.

Déryné Program: kulturális csemege Nagyszalontától Barótig
2025. október 13., hétfő

Ki a magyar Nobel-díjas? Krasznahorkai László világraszóló elismeréséről

Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.

Ki a magyar Nobel-díjas? Krasznahorkai László világraszóló elismeréséről
2025. október 13., hétfő

Szilágyi István zilahi „visszahonosítása”. Emléktábla őrzi a szilágysági városban a Kossuth-díjas író emlékét

A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.

Szilágyi István zilahi „visszahonosítása”. Emléktábla őrzi a szilágysági városban a Kossuth-díjas író emlékét
2025. október 11., szombat

Elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.

Elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő
2025. október 11., szombat

Sok év múlva is élő közösségi térként szolgálna a Magyar Örökség díjas Teleki Magyar Ház

A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.

Sok év múlva is élő közösségi térként szolgálna a Magyar Örökség díjas Teleki Magyar Ház
2025. október 10., péntek

Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek Bukarestben

Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.

Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek Bukarestben
2025. október 10., péntek

Krasznahorkai László a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok

Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.

Krasznahorkai László a Nobel-díjról: nagyon büszke és boldog vagyok
2025. október 09., csütörtök

Magukénak érzik: 800 gyerek ünnepli a 45 éves Szivárvány lapot a Kolozsvári Magyar Operában

Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.

Magukénak érzik: 800 gyerek ünnepli a 45 éves Szivárvány lapot a Kolozsvári Magyar Operában
2025. október 09., csütörtök

Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője

Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.

Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője