
A Tangó című előadás pénteki premierjére készül a Kolozsvári Állami Magyar Színház alkotócsapata
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek (1930 – 2013) lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Keresztes Attila rendező, valamint az alkotócsapat tagjai a szerdai beharangozó sajtótájékoztatón arról beszéltek, hogy miért aktuális ma is az 1960-as években született abszurd dráma és hogy milyen próbafolyamatnak érkeznek lassan a végéhez.
2025. május 28., 16:192025. május 28., 16:19
2025. május 29., 15:282025. május 29., 15:28
Nehezen tapintható, de kulturális, ideológiai, morális területen is tapasztalható az a fajta rendetlenség, ami határozottan jelen van mai társadalmunk valóságában – mondta Keresztes Attila rendező Sławomir Mrożek (1930 – 2013) lengyel drámaíró Tangó című darabjáról, amelyet pénteken mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház a nagyszínpadon felépített stúdiótérben.
Az előadás szerdai beharangozó sajtótájékoztatóján elhangzott, a Tangó című abszurd dráma többek közt arra világít rá, hogy
Keresztes Attila rendezőt Vajna Noémi dramaturg kérdezte
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Keresztes Attila – aki legutóbb tíz éve dolgozott együtt a kolozsvári társulattal – Szabó Réka dramaturggal, Kupás Anna díszlettervezővel, Bianca Imelda Ieremias jelmeztervezővel, valamint a szereposztás tagjaival együtt beszélt a próbafolyamatról, a darab gondolatvilágáról, arról, hogy mennyire aktuálisak ma a Mrożek által az 1960-as években feltett kérdések.
Keresztes Attila elmondta, Mrożek sziporkázó humorú, játékos és abszurd darabja egy család három generációján keresztül beszél a társadalomról és fest nem pozitív jövőképet, viszont
„Immár harmadszor rendezek Mrożek-darabot, a drámaíró művei iránti vonzódásom onnan ered, hogy itt, a kolozsvári színházban dolgoztam sok évet, és Tompa Gábor igazgatónak, rendezőnek erős affinitása volt mindig is az abszurd drámairodalom iránt – az ő műhelyében tanultam én is. Ahogy haladunk előre a próbafolyamatban, mind jobban látszik, hogy Mrożek darabja mennyi lehetőséget kínál” – mondta a rendező. Kifejtette, nem véletlen, hogy Tompa Gábor 40 év alatt hatszor rendezett Mrożek-darabot,
„Ebben a darabban minden bomlik: etika, morál, család. A generációk harca egy egész társadalmat határoz meg, a kérdés pedig az, hogy miként tudnánk elölről kezdeni az emberiség történetét úgy, hogy elfogadható konfliktushelyzetre jussunk. Mrożek szerint az egyetlen járható út sötét jövőképet sejtet: a diktátori helyzet az egyetlen út” – fogalmazott a rendező.
Sławomir Mrożek lengyel drámaíró Tangó című darabját mutatja be a kolozsvári színház
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Szabó Réka dramaturg arról beszélt, hogy a darabnak a Kerényi Grácia által az 1970-es években készített fordítását használták, viszont vannak olyan helyek a szövegben, ahol más – angol, német – fordításokkal is össze kellett vetni a szöveget, pontosítani kifejezéseket. Kupás Anna díszlettervező arról beszélt, hogy nagypolgári lakás terében játszódnak a történések, neki magának pedig nagy szabadsága volt az alkotómunkában. Bianca Imelda Ieremias az általa tervezett jelmezekről elmondta, Keresztes Attilával való korábbi közös munkái során a rendező mindig tiszta, konkrét, rendszerezett jelmezeket kért tőle, ez azonban most „felborult”,
„A fiatal szereplők képviselnek öltözékükben egyfajta olvasható rendszert, aztán az idősebbek egyre furább, »agyamentebb« jelmezben tűnnek föl: példa erre a Kántor Melinda által megformált nagymama karaktere” – fejtette ki a jelmeztervező.
Kántor Melinda arról beszélt, hogy a próbafolyamat során a rendezővel együtt sikerült alkotócsapattá formálódniuk, akik együtt gondolkodnak közösen világról, színházról – ez pedig nagyon lényeges üzenetet hordoz. Karaktere megformálásáról azt mondta, izgalmas kihívás megteremteni a nagymama alakját. Az anyát játszó Kató Emőke azt mondta, nagyon örült a Tangónak, amelyben szabadon lehet játszani, mostanra azonban rájött, hogy kicsit vissza kell venni a játékból, hogy „ne legyen túl sok, és magát az életet teremtsük meg”. Az Edek szerepét alakító Váta Lóránd is kiemelte, hogy remek hangulatú a próbafolyamat, az ő karaktere pedig „nehezen megfogható”.
Viszont nem játszhatok el egy gondolatot, karaktert kell megteremtenem” – mondta a színművész, hozzátéve, hogy a folyamat próbára teszi a színészi képzelőerőt és intelligenciát egyaránt.
Gedő Zsolt, aki a család legfiatalabb tagját, Artúrt alakítja, arról beszélt, hogy karakterének ezek a kulcsgondolatai: „miért nem akar senki megérteni”, valamint „meg akarlak titeket menteni”.
– fogalmazott Gedő Zsolt.
Tőtszegi Zsuzsa, Gedő Zsolt, Kupás Anna, Szabó Réka, Keresztes Attila a színház szerdai sajtótájékoztatóján
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Tőtszegi Zsuzsa arról beszélt, hogy az ő karakterének „titkai vannak”, Ala, az unokahúg pedig „tükröt tart kifelé, a társadalom felé és befelé is”. Orbán Attila arról beszélt, hogy jó értelemben vett nehéz próbafolyamat a mostani, ő úgy érzi, hogy Mrożek szövegében vannak olyan mondatok, amelyeket mostanra sem értett meg.
– fogalmazott Orbán Atilla.
Az apa alakját megformáló Szűcs Ervin azt mondta, karaktere a tehetséges, de félrecsúszott művészé, aki nem tud egyszersmind apa és művész is lenni, bolondériájának pedig egész családja az áldozatává válik. „Nagyon jó szabadon és színesen játszani” – emelte ki Szűcs Ervin.
Kérdésre válaszolva keresztes Attila azt is elmondta, hogy az előadás két és félórás lesz, szünet nélkül, hiszen ő nem hajlandó alkalmazkodni ahhoz az irányzathoz, miszerint egy előadásnak „minél rövidebbnek kell lennie”.

Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.
Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe.
Egy titokzatos ajándék, egy bátor kis emberke és egy fenyegető egérsereg: E.T.A. Hoffmann klasszikus meséjét, a Diótörőt állította színpadra a kolozsvári Puck Bábszínház.
Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
szóljon hozzá!