
A Tangó című előadás pénteki premierjére készül a Kolozsvári Állami Magyar Színház alkotócsapata
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek (1930 – 2013) lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Keresztes Attila rendező, valamint az alkotócsapat tagjai a szerdai beharangozó sajtótájékoztatón arról beszéltek, hogy miért aktuális ma is az 1960-as években született abszurd dráma és hogy milyen próbafolyamatnak érkeznek lassan a végéhez.
2025. május 28., 16:192025. május 28., 16:19
2025. május 29., 15:282025. május 29., 15:28
Nehezen tapintható, de kulturális, ideológiai, morális területen is tapasztalható az a fajta rendetlenség, ami határozottan jelen van mai társadalmunk valóságában – mondta Keresztes Attila rendező Sławomir Mrożek (1930 – 2013) lengyel drámaíró Tangó című darabjáról, amelyet pénteken mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház a nagyszínpadon felépített stúdiótérben.
Az előadás szerdai beharangozó sajtótájékoztatóján elhangzott, a Tangó című abszurd dráma többek közt arra világít rá, hogy
Keresztes Attila rendezőt Vajna Noémi dramaturg kérdezte
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Keresztes Attila – aki legutóbb tíz éve dolgozott együtt a kolozsvári társulattal – Szabó Réka dramaturggal, Kupás Anna díszlettervezővel, Bianca Imelda Ieremias jelmeztervezővel, valamint a szereposztás tagjaival együtt beszélt a próbafolyamatról, a darab gondolatvilágáról, arról, hogy mennyire aktuálisak ma a Mrożek által az 1960-as években feltett kérdések.
Keresztes Attila elmondta, Mrożek sziporkázó humorú, játékos és abszurd darabja egy család három generációján keresztül beszél a társadalomról és fest nem pozitív jövőképet, viszont
„Immár harmadszor rendezek Mrożek-darabot, a drámaíró művei iránti vonzódásom onnan ered, hogy itt, a kolozsvári színházban dolgoztam sok évet, és Tompa Gábor igazgatónak, rendezőnek erős affinitása volt mindig is az abszurd drámairodalom iránt – az ő műhelyében tanultam én is. Ahogy haladunk előre a próbafolyamatban, mind jobban látszik, hogy Mrożek darabja mennyi lehetőséget kínál” – mondta a rendező. Kifejtette, nem véletlen, hogy Tompa Gábor 40 év alatt hatszor rendezett Mrożek-darabot,
„Ebben a darabban minden bomlik: etika, morál, család. A generációk harca egy egész társadalmat határoz meg, a kérdés pedig az, hogy miként tudnánk elölről kezdeni az emberiség történetét úgy, hogy elfogadható konfliktushelyzetre jussunk. Mrożek szerint az egyetlen járható út sötét jövőképet sejtet: a diktátori helyzet az egyetlen út” – fogalmazott a rendező.
Sławomir Mrożek lengyel drámaíró Tangó című darabját mutatja be a kolozsvári színház
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Szabó Réka dramaturg arról beszélt, hogy a darabnak a Kerényi Grácia által az 1970-es években készített fordítását használták, viszont vannak olyan helyek a szövegben, ahol más – angol, német – fordításokkal is össze kellett vetni a szöveget, pontosítani kifejezéseket. Kupás Anna díszlettervező arról beszélt, hogy nagypolgári lakás terében játszódnak a történések, neki magának pedig nagy szabadsága volt az alkotómunkában. Bianca Imelda Ieremias az általa tervezett jelmezekről elmondta, Keresztes Attilával való korábbi közös munkái során a rendező mindig tiszta, konkrét, rendszerezett jelmezeket kért tőle, ez azonban most „felborult”,
„A fiatal szereplők képviselnek öltözékükben egyfajta olvasható rendszert, aztán az idősebbek egyre furább, »agyamentebb« jelmezben tűnnek föl: példa erre a Kántor Melinda által megformált nagymama karaktere” – fejtette ki a jelmeztervező.
Kántor Melinda arról beszélt, hogy a próbafolyamat során a rendezővel együtt sikerült alkotócsapattá formálódniuk, akik együtt gondolkodnak közösen világról, színházról – ez pedig nagyon lényeges üzenetet hordoz. Karaktere megformálásáról azt mondta, izgalmas kihívás megteremteni a nagymama alakját. Az anyát játszó Kató Emőke azt mondta, nagyon örült a Tangónak, amelyben szabadon lehet játszani, mostanra azonban rájött, hogy kicsit vissza kell venni a játékból, hogy „ne legyen túl sok, és magát az életet teremtsük meg”. Az Edek szerepét alakító Váta Lóránd is kiemelte, hogy remek hangulatú a próbafolyamat, az ő karaktere pedig „nehezen megfogható”.
Viszont nem játszhatok el egy gondolatot, karaktert kell megteremtenem” – mondta a színművész, hozzátéve, hogy a folyamat próbára teszi a színészi képzelőerőt és intelligenciát egyaránt.
Gedő Zsolt, aki a család legfiatalabb tagját, Artúrt alakítja, arról beszélt, hogy karakterének ezek a kulcsgondolatai: „miért nem akar senki megérteni”, valamint „meg akarlak titeket menteni”.
– fogalmazott Gedő Zsolt.
Tőtszegi Zsuzsa, Gedő Zsolt, Kupás Anna, Szabó Réka, Keresztes Attila a színház szerdai sajtótájékoztatóján
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Tőtszegi Zsuzsa arról beszélt, hogy az ő karakterének „titkai vannak”, Ala, az unokahúg pedig „tükröt tart kifelé, a társadalom felé és befelé is”. Orbán Attila arról beszélt, hogy jó értelemben vett nehéz próbafolyamat a mostani, ő úgy érzi, hogy Mrożek szövegében vannak olyan mondatok, amelyeket mostanra sem értett meg.
– fogalmazott Orbán Atilla.
Az apa alakját megformáló Szűcs Ervin azt mondta, karaktere a tehetséges, de félrecsúszott művészé, aki nem tud egyszersmind apa és művész is lenni, bolondériájának pedig egész családja az áldozatává válik. „Nagyon jó szabadon és színesen játszani” – emelte ki Szűcs Ervin.
Kérdésre válaszolva keresztes Attila azt is elmondta, hogy az előadás két és félórás lesz, szünet nélkül, hiszen ő nem hajlandó alkalmazkodni ahhoz az irányzathoz, miszerint egy előadásnak „minél rövidebbnek kell lennie”.

Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
szóljon hozzá!