Hirdetés

Morális, társadalmi bomlás minden szinten – ma is aktuális Mrożek darabja, amelyet Keresztes Attila rendez Kolozsváron

Mrożek darabja

A Tangó című előadás pénteki premierjére készül a Kolozsvári Állami Magyar Színház alkotócsapata

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek (1930 – 2013) lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Keresztes Attila rendező, valamint az alkotócsapat tagjai a szerdai beharangozó sajtótájékoztatón arról beszéltek, hogy miért aktuális ma is az 1960-as években született abszurd dráma és hogy milyen próbafolyamatnak érkeznek lassan a végéhez.

Kiss Judit

2025. május 28., 16:192025. május 28., 16:19

2025. május 29., 15:282025. május 29., 15:28

Nehezen tapintható, de kulturális, ideológiai, morális területen is tapasztalható az a fajta rendetlenség, ami határozottan jelen van mai társadalmunk valóságában – mondta Keresztes Attila rendező Sławomir Mrożek (1930 – 2013) lengyel drámaíró Tangó című darabjáról, amelyet pénteken mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház a nagyszínpadon felépített stúdiótérben.

Az előadás szerdai beharangozó sajtótájékoztatóján elhangzott, a Tangó című abszurd dráma többek közt arra világít rá, hogy

Hirdetés

mai világunk, valóságunk mennyire irányt vesztett, a rendező megfogalmazása szerint „már azt sem tudjuk, mi a jó és mi a rossz, sőt, azt sem tudjuk, milyen színházat kell csinálni”.

Mrożek darabja Galéria

Keresztes Attila rendezőt Vajna Noémi dramaturg kérdezte

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Keresztes Attila – aki legutóbb tíz éve dolgozott együtt a kolozsvári társulattal – Szabó Réka dramaturggal, Kupás Anna díszlettervezővel, Bianca Imelda Ieremias jelmeztervezővel, valamint a szereposztás tagjaival együtt beszélt a próbafolyamatról, a darab gondolatvilágáról, arról, hogy mennyire aktuálisak ma a Mrożek által az 1960-as években feltett kérdések.

Az előadásban Kántor Melinda, Kató Emőke, Váta Lóránd, Gedő Zsolt, Szűcs Ervin, Orbán Attila, Tőtszegi Zsuzsa lép színpadra – a színészek azt fogalmazták meg Vajna Noémi dramaturg kérdésére, hogy milyen kulcsgondolat mentén formálják meg karakterüket.

Mrożek darabja különösen aktuális jelen valóságunkban

Keresztes Attila elmondta, Mrożek sziporkázó humorú, játékos és abszurd darabja egy család három generációján keresztül beszél a társadalomról és fest nem pozitív jövőképet, viszont

ő maga nem szereti a „generációs, családi” darab megfogalmazást, hiszen a Tangó ennél sokkal többről szól.

„Immár harmadszor rendezek Mrożek-darabot, a drámaíró művei iránti vonzódásom onnan ered, hogy itt, a kolozsvári színházban dolgoztam sok évet, és Tompa Gábor igazgatónak, rendezőnek erős affinitása volt mindig is az abszurd drámairodalom iránt – az ő műhelyében tanultam én is. Ahogy haladunk előre a próbafolyamatban, mind jobban látszik, hogy Mrożek darabja mennyi lehetőséget kínál” – mondta a rendező. Kifejtette, nem véletlen, hogy Tompa Gábor 40 év alatt hatszor rendezett Mrożek-darabot,

ami ugyanis mindig és újra aktuálissá válik: tulajdonképpen a valóságunk érkezik meg az abszurd darab világához – ami az 1960-as években abszurd irodalom volt, az ma a valóságunkban tapasztalható.

„Ebben a darabban minden bomlik: etika, morál, család. A generációk harca egy egész társadalmat határoz meg, a kérdés pedig az, hogy miként tudnánk elölről kezdeni az emberiség történetét úgy, hogy elfogadható konfliktushelyzetre jussunk. Mrożek szerint az egyetlen járható út sötét jövőképet sejtet: a diktátori helyzet az egyetlen út” – fogalmazott a rendező.

Az is elhangzott, hogy a romániai elnökválasztás kapcsán kialakult fenyegető perspektívák tulajdonképpen nem tűntek el, és Keresztes Attila úgy fogalmazott: „csak valamennyi időt nyertünk, de én magam szkeptikus vagyok, nem hiszem, hogy a történtekből eleget tanultunk”.

Mrożek darabja Galéria

Sławomir Mrożek lengyel drámaíró Tangó című darabját mutatja be a kolozsvári színház

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Szabó Réka dramaturg arról beszélt, hogy a darabnak a Kerényi Grácia által az 1970-es években készített fordítását használták, viszont vannak olyan helyek a szövegben, ahol más – angol, német – fordításokkal is össze kellett vetni a szöveget, pontosítani kifejezéseket. Kupás Anna díszlettervező arról beszélt, hogy nagypolgári lakás terében játszódnak a történések, neki magának pedig nagy szabadsága volt az alkotómunkában. Bianca Imelda Ieremias az általa tervezett jelmezekről elmondta, Keresztes Attilával való korábbi közös munkái során a rendező mindig tiszta, konkrét, rendszerezett jelmezeket kért tőle, ez azonban most „felborult”,

ugyanis most megfoghatatlan rendetlenséget kell „ábrázolniuk” a jelmezeknek, ami nem könnyű feladat.

„A fiatal szereplők képviselnek öltözékükben egyfajta olvasható rendszert, aztán az idősebbek egyre furább, »agyamentebb« jelmezben tűnnek föl: példa erre a Kántor Melinda által megformált nagymama karaktere” – fejtette ki a jelmeztervező.

Együtt gondolkodik világról, színházról az alkotócsapat

Kántor Melinda arról beszélt, hogy a próbafolyamat során a rendezővel együtt sikerült alkotócsapattá formálódniuk, akik együtt gondolkodnak közösen világról, színházról – ez pedig nagyon lényeges üzenetet hordoz. Karaktere megformálásáról azt mondta, izgalmas kihívás megteremteni a nagymama alakját. Az anyát játszó Kató Emőke azt mondta, nagyon örült a Tangónak, amelyben szabadon lehet játszani, mostanra azonban rájött, hogy kicsit vissza kell venni a játékból, hogy „ne legyen túl sok, és magát az életet teremtsük meg”. Az Edek szerepét alakító Váta Lóránd is kiemelte, hogy remek hangulatú a próbafolyamat, az ő karaktere pedig „nehezen megfogható”.

Idézet
Engem hosszú idő óta megtalálnak a nehezen megfogható szerepek, ilyen az Edek szerepe is, aki mintegy jövőt vetít előre, sugall a nézőnek, mint egy nagy felkiáltójel vagy kérdőjel.

Viszont nem játszhatok el egy gondolatot, karaktert kell megteremtenem” – mondta a színművész, hozzátéve, hogy a folyamat próbára teszi a színészi képzelőerőt és intelligenciát egyaránt.

Gedő Zsolt, aki a család legfiatalabb tagját, Artúrt alakítja, arról beszélt, hogy karakterének ezek a kulcsgondolatai: „miért nem akar senki megérteni”, valamint „meg akarlak titeket menteni”.

Idézet
A fiatal generáció képviselőjeként ezzel kapcsolatosan én is próbáltam kapaszkodókat találni, de arra jutottam, hogy minél jobban meg kell ismernem önmagam – ehhez pedig bátorság szükséges és sok mindentől el kell szakadni. Artúr abba bukik bele, hogy a kizökkent világ helyreállításához ő kevés”

– fogalmazott Gedő Zsolt.

Mrożek darabja Galéria

Tőtszegi Zsuzsa, Gedő Zsolt, Kupás Anna, Szabó Réka, Keresztes Attila a színház szerdai sajtótájékoztatóján

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Tőtszegi Zsuzsa arról beszélt, hogy az ő karakterének „titkai vannak”, Ala, az unokahúg pedig „tükröt tart kifelé, a társadalom felé és befelé is”. Orbán Attila arról beszélt, hogy jó értelemben vett nehéz próbafolyamat a mostani, ő úgy érzi, hogy Mrożek szövegében vannak olyan mondatok, amelyeket mostanra sem értett meg.

Idézet
Mrożek mondata az, hogy »a filozófiát nem illusztráljuk«, közben meg az történik ebben az előadásban, hogy de igenis, megkíséreljük a lehetetlent”

– fogalmazott Orbán Atilla.

Az apa alakját megformáló Szűcs Ervin azt mondta, karaktere a tehetséges, de félrecsúszott művészé, aki nem tud egyszersmind apa és művész is lenni, bolondériájának pedig egész családja az áldozatává válik. „Nagyon jó szabadon és színesen játszani” – emelte ki Szűcs Ervin.

Kérdésre válaszolva keresztes Attila azt is elmondta, hogy az előadás két és félórás lesz, szünet nélkül, hiszen ő nem hajlandó alkalmazkodni ahhoz az irányzathoz, miszerint egy előadásnak „minél rövidebbnek kell lennie”.

korábban írtuk

Nehezített anyagi körülmények közt szervezik a színház-forradalmasító Harag György előtt tisztelgő centenáriumi emlékhetet
Nehezített anyagi körülmények közt szervezik a színház-forradalmasító Harag György előtt tisztelgő centenáriumi emlékhetet

Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 22., hétfő

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is

Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is
Hirdetés
2026. június 21., vasárnap

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás

Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás
2026. június 20., szombat

Múzeumok éjszakája: színes programkavalkád a Székelyföldön

Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.

Múzeumok éjszakája: színes programkavalkád a Székelyföldön
2026. június 17., szerda

B. Kovács András kötetét mutatják be Kolozsváron

Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.

B. Kovács András kötetét mutatják be Kolozsváron
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Kortárs valóságunkra reflektáló magyar thriller is versenyez a TIFF fődíjáért

Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.

Kortárs valóságunkra reflektáló magyar thriller is versenyez a TIFF fődíjáért
2026. június 15., hétfő

Fesztiváldíjas monodrámával szerepel az OSZT-on az Aradi Kamaraszínház, közös székelyföldi produkció is versenyben

Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.

Fesztiváldíjas monodrámával szerepel az OSZT-on az Aradi Kamaraszínház, közös székelyföldi produkció is versenyben
2026. június 14., vasárnap

Emlékház őrzi Kárásztelek tárgyi és szellemi örökségét

Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.

Emlékház őrzi Kárásztelek tárgyi és szellemi örökségét
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Rómában tűzték műsorra a Kolozsvári Állami Magyar Színház egyik előadását

A Teatro di Roma 2026/2027-es évadában is látható lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház Én vagyok a szél című előadása.

Rómában tűzték műsorra a Kolozsvári Állami Magyar Színház egyik előadását
2026. június 13., szombat

A Funar-korszaktól a régió legnagyobb fesztiváljáig: elrajtolt a TIFF jubileumi kiadása

A kezdeteket idéző archív felvételek, Nadia Comăneci előtt tisztelgő pillanatok és a jubileumi évforduló hangulata határozta meg a 25. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) péntek esti nyitógáláját.

A Funar-korszaktól a régió legnagyobb fesztiváljáig: elrajtolt a TIFF jubileumi kiadása
2026. június 12., péntek

Filmfővárossá vált Erdély fővárosa

Elkezdődtek pénteken a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) 25., jubileumi kiadásának vetítései Kolozsváron. A filmszemle versenyprogramjában magyar alkotás, Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című játékfilmje is szerepel.

Filmfővárossá vált Erdély fővárosa
Filmfővárossá vált Erdély fővárosa
2026. június 12., péntek

Filmfővárossá vált Erdély fővárosa

Hirdetés
Hirdetés