Fotó: A szerző felvétele
2010. július 01., 10:012010. július 01., 10:01
Molter Károly a Bácskában, Óverbászon született, német család sarjaként. A Kecskeméti Református Kollégiumban tanult meg igazán magyarul, s miután Budapesten bölcsészdiplomát szerzett, Marosvásárhelyen telepedett le, ahol csaknem negyven éven keresztül a Református Kollégium tanára volt. „Nem csoda hát, ha itt él elevenen a Molter-kultusz” – mondta az íróról Borcsa. Molter egyik állandó résztvevője volt a marosvécsi Helikon-találkozóknak. „Marosvásárhelyi lakása az értelmiségiek állandó találkahelyként szolgált volt, Molter udvarias házigazda volt, állandóan anekdotázott, derűs lelkületű Démokritosz volt” – mondta Borcsa. 1964-ben Izsák Márton, majd Sőni Pál irodalomkritikusok részéről komoly bírálat érte az írót, amiért a polgári radikalizmustól nem jutott el a proletáriátussal való azonosulásig. Borcsa később Molter fő művét, a Tibold Márton című regényt elemezte stilisztikailag, de arról is beszélt, hogy mennyiben önéletrajzi az írás. Az 1937-ben született regényt klasszikus fejlődésregénynek tartja. Tibold Márton ugyanúgy kettős identitástudattal rendelkezik, mint Molter, a Márton és a Martin nevet is használja, hiszen nagyapja egy bácskai német. A regényben a „székely főváros”, Marosvásárhely kritikáját is megfogalmazza az író, amikor például arról ír, hogy „borzasztó vidékiség”, „feneradikalizmus” veszi körül Tibold Mártont.
Borcsa szerint Molter Károly életműve megérdemli, hogy a több évtizedes mellőzöttség után ismét bekerüljön az erdélyi magyar irodalmi diskurzusba, és a fiatalok is megismerjék tanulságos írásait, regényeit, publicisztikáit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Módosul az alkalmazottak munkaidő-nyilvántartásának szabályozása az előadó-művészeti intézményeknél – jelentette be kedden a kulturális minisztérium.
Kolozsváron mutatják be Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című dokumentumfilmjét – közölte a szervező Magyarország kolozsvári főkonzulátusa. Az alkotást további, más helyszíneken is láthatja a közönség.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Látogatottsági adatok