
Fotó: Henning János
2010. február 04., 10:102010. február 04., 10:10
A Liliom életkép a budapesti Liget elesett, de tiszta szívű alakjairól. A sepsiszentgyörgyi M Studio Mozgásszínházi Műhely az eddigi előadásaitól eltérően ezúttal prózai színházzal rukkol elő, a Liliom nem koreográfiára, hanem szövegmondásra épül. A darabot Rusznyák Gábor, a kaposvári Csiki Gergely Színház rendezője vitte színre, aki Kaposváron nagyszínpadon, sok színésszel évekkel korábban már megrendezte a darabot.
„Érdekes vállalkozás volt az előadást nyolc színészre leszűkíteni, így például ugyanaz játszsza a Ficsúr és az Égi kapitány szerepét, vagyis a bűnre csábítót és a bűnöket számon kérőt. A mozgásszínházi előadásokhoz szokott színészek nehézkesebben birkóztak meg a szöveggel, nem sikerült a prózai és a mozgásszínházat ötvözni” – magyarázta a rendező. Rusznyák azt tapasztalta, hogy a színészek nehezen kommunikálnak, túl nagy bennük az alázat a rendező és a koncepció iránt, „inkább megfelelnek és végrehajtanak, mintsem közös alkotómunkában vegyenek részt” –, hozzátéve, addig játszottak a jelenetekkel, amíg a színészek is bekapcsolódtak az alkotás folyamatába.
„Molnár Liliomja negédesen szép, szívszorító történetként vonult be a köztudatba, de pontosan és szikáran követve példázatértékű, brechti történet tud lenni, minden sziruposság nélkül” – fejtette ki Rusznyák Gábor. Jelenleg kevesebben járnak színházba, ezért körültekintően kell kiválasztani a darabot: Molnár Ferenc darabja nagyon népszerű.
A szövegkönyv megegyezik az eredetivel, de Rusznyák az „áltájszólásokat” kihúzta, csak néhány kifejezést hagyott meg. Dramaturgiai változás az előadásban, hogy a két utolsó jelenetet felcserélték, így az égi jelenet zárójelbe kerül: mert bennünk dől el, hogy van-e mennyország és számonkérés – fejtette ki a rendező. A díszleteket és a jelmezt Bagoly Zsuzsanna tervezte, a zenét Kovács Márton szerezte, Liliomot Fehérvári Péter alakítja, míg a cselédleány szerepében Molnár Margitot láthatja a közönség.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.