
Fotó: Henning János
2010. február 04., 10:102010. február 04., 10:10
A Liliom életkép a budapesti Liget elesett, de tiszta szívű alakjairól. A sepsiszentgyörgyi M Studio Mozgásszínházi Műhely az eddigi előadásaitól eltérően ezúttal prózai színházzal rukkol elő, a Liliom nem koreográfiára, hanem szövegmondásra épül. A darabot Rusznyák Gábor, a kaposvári Csiki Gergely Színház rendezője vitte színre, aki Kaposváron nagyszínpadon, sok színésszel évekkel korábban már megrendezte a darabot.
„Érdekes vállalkozás volt az előadást nyolc színészre leszűkíteni, így például ugyanaz játszsza a Ficsúr és az Égi kapitány szerepét, vagyis a bűnre csábítót és a bűnöket számon kérőt. A mozgásszínházi előadásokhoz szokott színészek nehézkesebben birkóztak meg a szöveggel, nem sikerült a prózai és a mozgásszínházat ötvözni” – magyarázta a rendező. Rusznyák azt tapasztalta, hogy a színészek nehezen kommunikálnak, túl nagy bennük az alázat a rendező és a koncepció iránt, „inkább megfelelnek és végrehajtanak, mintsem közös alkotómunkában vegyenek részt” –, hozzátéve, addig játszottak a jelenetekkel, amíg a színészek is bekapcsolódtak az alkotás folyamatába.
„Molnár Liliomja negédesen szép, szívszorító történetként vonult be a köztudatba, de pontosan és szikáran követve példázatértékű, brechti történet tud lenni, minden sziruposság nélkül” – fejtette ki Rusznyák Gábor. Jelenleg kevesebben járnak színházba, ezért körültekintően kell kiválasztani a darabot: Molnár Ferenc darabja nagyon népszerű.
A szövegkönyv megegyezik az eredetivel, de Rusznyák az „áltájszólásokat” kihúzta, csak néhány kifejezést hagyott meg. Dramaturgiai változás az előadásban, hogy a két utolsó jelenetet felcserélték, így az égi jelenet zárójelbe kerül: mert bennünk dől el, hogy van-e mennyország és számonkérés – fejtette ki a rendező. A díszleteket és a jelmezt Bagoly Zsuzsanna tervezte, a zenét Kovács Márton szerezte, Liliomot Fehérvári Péter alakítja, míg a cselédleány szerepében Molnár Margitot láthatja a közönség.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.