
Fotó: Henning János
2010. február 04., 10:102010. február 04., 10:10
A Liliom életkép a budapesti Liget elesett, de tiszta szívű alakjairól. A sepsiszentgyörgyi M Studio Mozgásszínházi Műhely az eddigi előadásaitól eltérően ezúttal prózai színházzal rukkol elő, a Liliom nem koreográfiára, hanem szövegmondásra épül. A darabot Rusznyák Gábor, a kaposvári Csiki Gergely Színház rendezője vitte színre, aki Kaposváron nagyszínpadon, sok színésszel évekkel korábban már megrendezte a darabot.
„Érdekes vállalkozás volt az előadást nyolc színészre leszűkíteni, így például ugyanaz játszsza a Ficsúr és az Égi kapitány szerepét, vagyis a bűnre csábítót és a bűnöket számon kérőt. A mozgásszínházi előadásokhoz szokott színészek nehézkesebben birkóztak meg a szöveggel, nem sikerült a prózai és a mozgásszínházat ötvözni” – magyarázta a rendező. Rusznyák azt tapasztalta, hogy a színészek nehezen kommunikálnak, túl nagy bennük az alázat a rendező és a koncepció iránt, „inkább megfelelnek és végrehajtanak, mintsem közös alkotómunkában vegyenek részt” –, hozzátéve, addig játszottak a jelenetekkel, amíg a színészek is bekapcsolódtak az alkotás folyamatába.
„Molnár Liliomja negédesen szép, szívszorító történetként vonult be a köztudatba, de pontosan és szikáran követve példázatértékű, brechti történet tud lenni, minden sziruposság nélkül” – fejtette ki Rusznyák Gábor. Jelenleg kevesebben járnak színházba, ezért körültekintően kell kiválasztani a darabot: Molnár Ferenc darabja nagyon népszerű.
A szövegkönyv megegyezik az eredetivel, de Rusznyák az „áltájszólásokat” kihúzta, csak néhány kifejezést hagyott meg. Dramaturgiai változás az előadásban, hogy a két utolsó jelenetet felcserélték, így az égi jelenet zárójelbe kerül: mert bennünk dől el, hogy van-e mennyország és számonkérés – fejtette ki a rendező. A díszleteket és a jelmezt Bagoly Zsuzsanna tervezte, a zenét Kovács Márton szerezte, Liliomot Fehérvári Péter alakítja, míg a cselédleány szerepében Molnár Margitot láthatja a közönség.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.