
Fotó: Henning János
2010. február 04., 10:102010. február 04., 10:10
A Liliom életkép a budapesti Liget elesett, de tiszta szívű alakjairól. A sepsiszentgyörgyi M Studio Mozgásszínházi Műhely az eddigi előadásaitól eltérően ezúttal prózai színházzal rukkol elő, a Liliom nem koreográfiára, hanem szövegmondásra épül. A darabot Rusznyák Gábor, a kaposvári Csiki Gergely Színház rendezője vitte színre, aki Kaposváron nagyszínpadon, sok színésszel évekkel korábban már megrendezte a darabot.
„Érdekes vállalkozás volt az előadást nyolc színészre leszűkíteni, így például ugyanaz játszsza a Ficsúr és az Égi kapitány szerepét, vagyis a bűnre csábítót és a bűnöket számon kérőt. A mozgásszínházi előadásokhoz szokott színészek nehézkesebben birkóztak meg a szöveggel, nem sikerült a prózai és a mozgásszínházat ötvözni” – magyarázta a rendező. Rusznyák azt tapasztalta, hogy a színészek nehezen kommunikálnak, túl nagy bennük az alázat a rendező és a koncepció iránt, „inkább megfelelnek és végrehajtanak, mintsem közös alkotómunkában vegyenek részt” –, hozzátéve, addig játszottak a jelenetekkel, amíg a színészek is bekapcsolódtak az alkotás folyamatába.
„Molnár Liliomja negédesen szép, szívszorító történetként vonult be a köztudatba, de pontosan és szikáran követve példázatértékű, brechti történet tud lenni, minden sziruposság nélkül” – fejtette ki Rusznyák Gábor. Jelenleg kevesebben járnak színházba, ezért körültekintően kell kiválasztani a darabot: Molnár Ferenc darabja nagyon népszerű.
A szövegkönyv megegyezik az eredetivel, de Rusznyák az „áltájszólásokat” kihúzta, csak néhány kifejezést hagyott meg. Dramaturgiai változás az előadásban, hogy a két utolsó jelenetet felcserélték, így az égi jelenet zárójelbe kerül: mert bennünk dől el, hogy van-e mennyország és számonkérés – fejtette ki a rendező. A díszleteket és a jelmezt Bagoly Zsuzsanna tervezte, a zenét Kovács Márton szerezte, Liliomot Fehérvári Péter alakítja, míg a cselédleány szerepében Molnár Margitot láthatja a közönség.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.