2012. október 11., 13:092012. október 11., 13:09
Mo Jen Nobel-díja nem meglepetés, a kínai író a legfőbb várományosok között szerepelt. A legrangosabb irodalmi elismerés mellé 8 millió svéd korona is jár.
A svéd királyi akadémiához tartozó Svéd Akadémia indoklása szerint Mo Jen egy sajátos műfaj, a „hallucinatorikus realizmus” révén ötvözi a meséket, a történelmet és a jelent. Az író egy olyan világot teremtett fantázia és valóság, a történelmi és társadalmi síkok keverékéből, amely komplexitásában Márquez és Faulkner munkáira emlékeztet – fűzte hozzá indoklásában a bizottság.
„Egyedülálló szerzői munkássággal van dolgunk” – mondta az SR svéd rádiónak Peter Englund, az akadémia titkára a bejelentést követően. Mint fogalmazott, Mo Jen egyedülálló bepillantást nyújt egy kivételes miliőbe.
Az író stílusát sokan Franz Kafkáéhoz és Joseph Helleréhez hasonlítják, Englund szerint Mo „Faulkner, Dickens és Rabelais” egyvelege. Munkássága a régi kínai irodalomra épül, és a távol-keleti nép mesélő hagyományai is tovább élnek műveiben.
Mo Jen Kína egy olyan vidékének falusi életét festi meg műveiben, ahol más emberek idegenül érzik magukat. Az író azonban része ennek a világnak – emelte ki Englund. Mo Jen történeteit szülőfaluja, a kelet-kínai Kaomi (Gaomi) és az ott élő emberek ihlették, az író azonban manapság már Pekingben él.
1955-ben született, eredeti neve Kuan Mo-je (a Mo Jen azt jelenti: Ne szólj). Vidékről származik, családja megszenvedte a Nagy ugrás politikáját, beleértve az azzal járó éhínséget is. A nagy nélkülözés miatt előfordult, hogy fakérget és füvet evett a túlélésért. Az iskolát otthagyta, a kulturális forradalom idején pásztornak állt. Később a hadsereg művészeti és irodalmi intézetében tanult, majd Pekingben szerzett diplomát ezen a területen.
Később fiatalkora szenvedéseiből merített műveihez, amelyek többek közt a korrupcióval, a kínai társadalom dekadenciájával, a családtervezési politikával és a vidéki élettel foglalkoznak. Nyugaton az 1980-as évek végén ismerték meg a nevét, a Vörös cirokmező című könyvéből Csang Ji-mou (Zhang Yimou) forgatott a Berlinalén a legjobb alkotásnak járó Arany Medve-díjjal jutalmazott filmet.
Manapság ő az egyik leghíresebb kínai író, neve azonban többször is tiltólistára került a kommunista Kínában. Bírálói viszont épp azt róják fel neki, hogy túl közel áll a kommunista párthoz, hírnevével pedig igen óvatosan bánik, kínosan ügyelve arra, hogy ne keveredjen a másként gondolkodók oldalára.
„Az írók a lelkiismeretüknek írnak, a közönségnek, a lelküknek. Senki sem azért ír, hogy díjakat nyerjen” – mondta Mo Jen egy alkalommal a China Daily című lapnak adott interjúban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok