Mit látna ma Orbán Balázs?

Hosszú láncára kötve ott imbolygunk a felszín hullámverésében leszakíthatatlanul. Fekete Zsolt megpróbálta a lehetetlent: az ugyanott és ugyanakkor összefüggésből megőrizni a koordinátapár felét és kiegészíteni valahogy így: ugyanott és ugyanmáskor. A gond nem abban van, hogy meg lehet-e találni az egykori térbeli fix pontot. Alámerülsz és megtalálod. A kérdés az, hányszor nem léphetsz ugyanabba a folyóba. Egyszer sem? Kétszer sem? Egy olyan máskor-pontra van szükséged, amely lezárja az idő görbületét, mint egy gomb az összecsukódó kabátot. Ott vagy te, azon a ponton. Ott voltál. A várromokat figyeled, és önmagadat, aki visszanéz rád száznegyven év távlatából. Úgy van, megérkeztél a seholsembe és sohamárba. Igen, végre hazaértél, otthon vagy, és te vagy az.”

Orbán Balázs 1868–73 között készítette erdélyi felvételeit a településekről, természeti ritkaságokról, szép tájakról, majd hat kötetben kiadta A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból című művét. A könyv metszetei alapjául leginkább a szerző készítette fotók szolgáltak. A baráti körében Lovacska néven is ismert Fekete Zsolt fotóművész egy évtizede követi Orbán Balázs és kortársa, Veress Ferenc nyomdokait, aki főként kolozsvári épületeket fotografált, de ő is több erdélyi helyszínen fényképezett. A fotóművész ugyanabból a szögből fotózta a több mint százéves fényképeken szereplő helyszíneket. A múlt és a jelen szembeállításával mutatja be a változást: a könyvben Orbán Balázs régi fényképei és a Fekete által készített mai látképek egymás mellett szerepelnek.

Orbán Balázs képeinek reprodukciója, illetve a Fekete Zsolt készítette fekete-fehér, síkfilmes és színes, digitális képek a 2006-os budapesti Város-Táj-Beavatkozás című tárlaton, illetve 2007-ben a GPS-ismeretlen szcénák című kiállításon, a prágai PragueBiennale 3, valamint a marosvásárhelyi B5 Stúdió tárlatán is szerepeltek.

Fekete Zsolt 1999-ben készítette az első képet Veress Ferenc után a Szent Mihály-templomról. Majd 83 Orbán Balázs- és 23 Veress Ferenc-fénykép helyszínét kereste fel, és készített felvételeket. A fotótörténetben nem új ez a dolog, mondja Fekete Zsolt, hiszen például a híres Klössz György egykori Budapest-képeit is újrafotózta.