
2011. március 09., 09:322011. március 09., 09:32
Nála autentikusabban ma kevesen hozzák a morózus, magának való nehézfiú karakterét, aki keveset beszél, de annál keményebbeket üt, ha pedig rendelkezésére áll a megfelelő fegyverarzenál, nincs az a népes gengszterbanda, amelyet ne amortizálna le mintegy három és fél perc alatt. Természetesen ezt a figurát kell hoznia legújabb filmjében, a Simon West rendezte Mestergyilkosban is, amelyet eredeti címén The Mechanic, azaz A szerelő címen ismerhet a nagyérdemű, és amely az azonos című, Charles Bronson főszereplésével készült 1972-es film remake-je.
Simon West amolyan tipikus hollywoodi akciórendező, aki a műfaj egyik alapművét jegyzi a Con Air – A fegyencjárat című filmjével, a dús idomú számítógépesjáték-hősök rajongói pedig az Angelina Jolie főszereplésével készült Tomb Raider révén ismerhetik a munkásságát. A mestergyilkos remake-jének elkészítésével folytatta az akcióvonalat, ugyanakkor a 70-es évek miliőjét természetesen hiába keresnénk a filmben. A látványos, de nem túlzásba vitt akciójelenetek, valamint a folyamatos pörgés hamisítatlanul 21. századi – mint ahogy a főszereplő Jason Statham is korunk jellegzetes akcióhőse, így nem is érdemes hasonlóságokat keresnünk közte és Charles Bronson között.
Az alaptörténet ugyanakkor nagyjából megegyezik az eredeti filmével: a Statham által alakított Arthur, a profi bérgyilkos – akit eufemisztikusan csak szerelőként emlegetnek – valóságos művész a szakmájában. Egy ügynökségszerűen működő szervezet megbízottjaként a lehető legmagasabb szakmai szinten kivitelezi gyilkosságait, rendszerint több lépéssel a leendő áldozatok és a hatóságok előtt jár, így aztán hiperintelligens, precízen kidolgozott akciói során rendszerint még arra sem derül fény, hogy a „páciens” nem természetes halállal távozott az élők sorából.
Egy napon azonban arra kap megbízatást, hogy mentorát, Harryt, a Donald Sutherland által játszott öreg üzletembert tegye el láb alól. Fegyelmezetten meg is teszi, ugyanakkor lelkiismeret-furdalása nem hagyja nyugodni, ezért szárnyai alá veszi Harry fiát, Steve-et, aki szintén bérgyilkos szeretne lenni. A közös akciók során aztán több titokra is fény derül: egyrészt arra, hogy Harryt hazug ürügy miatt kellett megölnie, másrészt viszont Steve is rájön, hogy ki az apja gyilkosa. A bosszúállás érdekében tehát együtt kell maradniuk, de ez természetesen egyikük számára sem életbiztosítás.
A történettől pontosan annyit kapunk, amennyit ígér – nagy meglepetésekre, lélegzetelállító fordulatokra nem kell számítani, itt a lényeg az akción van – az akciójelenetek pedig valóban nem hagynak kívánnivalót maguk után. A sztori sallangmentesen pörög, nem lassítják háttér-információkat bemutató jelenetek vagy üresjáratok, a gyors vágások nyomán a főhősök egyik akció helyszínéről azonnal a másikon teremnek, és már szólhatnak is a korszerű gépkarabélyok.
Jason Statham is azt hozza, amit az elmúlt tíz évben megszoktunk tőle, amolyan igazi, baltával faragott képű nagymenő, aki lerendezi a rosszfiúkat, majd elhajt a lenyugvó nap irányába. A többek között A harcmező hírnökeiben nyújtott kiváló játéka miatt is ismert Ben Foster a bérgyilkostanonc szerepében ugyanakkor itt is igazi színészi teljesítményt nyújt. Ennél sokkal több pozitívum a filmről nem mondható el – alapvetően böcsületesen elkészített iparosmunka, de talán sokat elmond róla, ha kijelentjük, hogy a legnagyobb dicséret mégis a soundtracket illeti. n Balogh Levente
Mestergyilkos (The Mechanic. Amerikai akciófilm, 92 perc, 2011). Rendezte: Simon West. Producer: Irwin Winkler, Robert Chartoff. Szereplők: Jason Statham, Donald Sutherland, Ben Foster, Tony Goldwyn, Jeff Chase, Mini Anden, James Logan, Eddie J. Fernandez, Joshua Bridgewater, John McConnell, Christa Campbell, Joel Davis. Írta: Lewis John Carlino, Richard Wenk. Kép: Eric Schmidt. Zene: Mark Isham. Értékelés az 1–10-es skálán: 6
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.