Ferenczi Károly: R-Evolution 1980.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
2025. szeptember 12., 18:002025. szeptember 12., 18:00
Az Experimentum – Nagy Pál és tanítványai című kiállítás a Műcsarnok utazó tárlataként nyílik meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) szeptember 19-én pénteken 19 órakor. Amint az EMŰK közleményében szerepel, a kiállítást megnyitják: Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője; Garami Gréta művészettörténész, a Műcsarnok kurátora és Ujvárossy László grafikus, a tárlat kezdeményezője és kurátora.
Nagy Pál: Műterem, 1974, rézkarc, papír
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
1952 és 1976 között ő volt Erdély egyik legjelentősebb magyar művészeti oktatója, ugyanakkor kiállító művésze is, aki a hatvanas évek végére egy sajátos, a figuratív, a realista, az absztrakt, a szürrealista művészet és a kinetizmus, valamint a pop-art eredményeit elegyítő, a kortárs plakátok nyelvezetét is idéző festészetet alakított ki. Személyére több nemzedék diákjai ma is szeretettel gondolnak, elsősorban tisztelve szakmai felkészültségét, amellyel a vizuális művészetek műfajaiba kisugárzó emberséggel és humorral beavatta tanítványait. A képzőművész és pedagógus ily módon egy olyan művészgeneráció kialakulását alapozta meg, akik esztétikai, morális ellenállásukkal a romániai posztmodern művészet meghatározó egyéniségei lettek.
kiemelve annak reprezentatív műalkotásait, majd az Erdélyi Művészeti Központ további kiállítótereiben az egykori tanítványok olyan festményei, grafikái, textilművészeti alkotásai és a fotó új felhasználási lehetőségeit vizsgáló, különböző műfajokat ötvöző munkái vannak főszerepben, amelyek mesterük tanításait, kísérleti szemléletmódját is tükrözik.
A kiállítás 28 alkotó műveit vonultatja fel, valamint mesterük, a marosvásárhelyi képzőművész és művészetpedagógus, Nagy Pál munkáit és művészetpedagógiai módszereit szemlélteti.
„A Műcsarnok utazó tárlataként Budapest után Sepsiszentgyörgyön, az Erdélyi Művészeti Központban bemutatott válogatás anyaga részben változott. Néhány művész más alkotást küldött be a kiállításra, ugyanakkor Antik Sándor és Tamás Klára műveit nem állt módunkban bemutatni, viszont a kiállító tanítványok köre bővült Csutak Magda, Károly Zöld Gyöngyi és Szörtsey Gábor személyével” – szerepel a közleményben.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!