2011. július 27., 09:172011. július 27., 09:17
Mint az államtitkárság közölte, a pályázat célja a határon túli közművelődési intézmények programjainak bővítése, a kulturális hozzáférés szempontjából hátrányos helyzetű területek felzárkóztatása, a határon túli magyar irodalom, képző-, ipar- és fotóművészet, továbbá filmes műhelyek értékeinek megjelenítése, népszerűsítése, a kortárs irodalom és művészetek értékeinek széles rétegekhez történő eljuttatásával a hozzáférés lehetőségeinek javítása, a művészetkedvelő közönség nevelése, valamint a határon túli művészeti műhelyek megmutatkozási lehetőségeinek bővítése. A kiírás két részből áll: az Irodalmi karaván című meghívásos pályázat határon túli magyar írócsoportok, irodalmi műhelyek felolvasókörútjainak, irodalmi rendezvénysorozatainak megszervezésére és lebonyolítására szolgál. A támogatási összeg programonként 300 ezertől 900 ezer forintig terjed, összesen 10,5 millió forint értékben. A Művészeti karaván elnevezésű meghívásos pályázat határon túli magyar képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítások, valamint filmszakmai programok megszervezésére és lebonyolítására szól. Az elnyerhető támogatási összeg, programonként 300 ezer forinttól 1,5 millió forintig terjedhet, szintén 10,5 millió forint.
Az államtitkárság közleménye hangsúlyozza, hogy a pályázatok elbírálásakor előnyt élveznek azok a pályázók, akik a felolvasókörutak, kiállítások, filmbemutatók tervezése során legalább egy programot a szórványmagyarság által lakott térségekben terveznek.
A pályázaton való részvételre, az EMKE – Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet (Kolozsvár), a Hargita Megyei Művelődési Központ (Csíkszereda), a Kovászna Megyei Művelődési Központ (Sepsiszentgyörgy), a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, (Zenta, Szerbia), a Csemadok Művelődési Intézet (Dunaszerdahely, Szlovákia), a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (Beregszász, Ukrajna), a Pro Cultura Subcarpatica (Beregszász, Ukrajna), a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Lendva, Szlovénia), a Magyar Média- és Információs Központ (Alsóőr, Ausztria), valamint a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ (Eszék) kapott meghívást. Mindkét pályázat beadási határideje 2011. augusztus 25., a megvalósítási időszak 2011. október 1–2012. május 31.
| Még az idén megszűnik a Magyar Könyv Alapítvány (MKA), a szervezet feladatait a Petőfi Irodalmi Múzeum fogja ellátni. Szakmai körökben attól tartanak, a magyar irodalom fordítói támogatás nélkül maradhatnak, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a (NEFMI) ígérete szerint azonban a múzeum a több feladathoz több pénzt is kap majd. Az idén alig jut pénz fordítástámogatásra, a magyar irodalom külföldi népszerűsítésére, míg a környező országok egyre jelentősebb összegeket költenek kultúrájuk külföldi bemutatására. Az idén például alig 20 millió forintból „gazdálkodhatott” a magyar irodalmat megjelentető külföldi kiadók számára információs irodaként, fordítástámogatási alapként funkcionáló Magyar Könyv Alapítvány. „Romániában mintegy 168 millió forintnyi összeget fordítanak hasonló célra, és ebben még nincsenek benne a képzésekhez, fordítótáborokhoz nyújtott támogatások. Csak ezek 50 millió forintot tesznek ki évente” – hasonlította össze a két országot Károlyi Dóra, a Magyar Könyv Alapítvány igazgatója, aki szerint hasonlóan intenzív támogatási politika jellemzi Lengyelországot és Szlovákiát is. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Magyar Könyv Alapítvány is a megszűnésre ítélt 35 alapítvány közé került a tavaly december végén kiadott kormányrendelet értelmében. Az alapítvány még az idén ősszel beolvad a Petőfi Irodalmi Múzeumba (PIM), és arról egyik érintettnek sincs információja, miből finanszírozzák a jövőben az alapítvány feladatait. „Terveink szerint a PIM költségvetésében jelenik meg jövő évtől az erre a célra fordítható keret” – válaszolta a tárca az MTI kérdésére. Az MKA 1997 óta 240 szerző mintegy nyolcszáz könyvének külföldi megjelenéséhez járult hozzá 46 nyelven. Emellett segítették 58 antológia lefordítását, megjelenését. A szervezet több weblapot is üzemeltet, a fordítók, szerkesztők ezekről tájékozódhattak angol, francia, német vagy akár spanyol nyelven. Az elmúlt évtized legnagyobb magyar irodalmi sikere Márai Sándor műveihez fűződik, közülük talán A gyertyák csonkig égnek szerepel az első helyen – idézte fel Károlyi Dóra. A legismertebb kortárs magyar szerzőnek Kertész Imre számít külföldön, neki a 2002-es Nobel-díja hozta meg a világhírt, azóta regényeit valamennyi világnyelvre lefordították, a Sorstalanság megjelent arabul, sőt mongol és vietnami nyelven is. Kertész Imrét valószínűleg Szabó Magda követi a sorban, a 2007-ben elhunyt írónő külföldi megjelenései között olyan egzotikus nyelveket is találunk, mint a hindi, az albán, az örmény vagy az azeri. Esterházy Péter és Nádas Péter művei szintén sok nyelven elérhetők, mégis elsősorban a német könyvpiacon arattak kiemelkedő sikert. „Nagy öröm, hogy Krasznahorkai László is egyre népszerűbb külföldön” – emelte ki Károlyi Dóra. A Sátántangó szerzőjétől két könyv is nemrég jelent meg angolul, a Háború és háború, illetve Az ellenállás melankóliája. A Magyar Könyv Alapítvány vezetője az elmúlt évek nagy magyar sikerei között tartja számon Bánffy Miklós Erdélyi történet című háromkötetes regényfolyamának külföldi fogadtatását. Az angolul, franciául és spanyolul megjelent kötetekről szóló kritikákban Bánffyt olyan szerzőkhöz hasonlították, mint Tolsztoj vagy Csehov. A kötetek német fordítása éppen most készül. A 2000-es évek második felének másik nagy könyvsikere Dragomán György A fehér király című regénye volt, a kötetet eddig 28 nyelvre fordították le, és ami különösen ritka, megjelent az Egyesült Államokban is. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!