Meghívásos minisztériumi pályázatot írtak ki a határon túli magyar kultúra támogatására

Még az idén megszűnik a Magyar Könyv Alapítvány (MKA), a szervezet feladatait a Petőfi Irodalmi Múzeum fogja ellátni. Szakmai körökben attól tartanak, a magyar irodalom fordítói támogatás nélkül maradhatnak, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a (NEFMI) ígérete szerint azonban a múzeum a több feladathoz több pénzt is kap majd. Az idén alig jut pénz fordítástámogatásra, a magyar irodalom külföldi népszerűsítésére, míg a környező országok egyre jelentősebb összegeket költenek kultúrájuk külföldi bemutatására. Az idén például alig 20 millió forintból „gazdálkodhatott” a magyar irodalmat megjelentető külföldi kiadók számára információs irodaként, fordítástámogatási alapként funkcionáló Magyar Könyv Alapítvány. „Romániában mintegy 168 millió forintnyi összeget fordítanak hasonló célra, és ebben még nincsenek benne a képzésekhez, fordítótáborokhoz nyújtott támogatások. Csak ezek 50 millió forintot tesznek ki évente” – hasonlította össze a két országot Károlyi Dóra, a Magyar Könyv Alapítvány igazgatója, aki szerint hasonlóan intenzív támogatási politika jellemzi Lengyelországot és Szlovákiát is.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Magyar Könyv Alapítvány is a megszűnésre ítélt 35 alapítvány közé került a tavaly december végén kiadott kormányrendelet értelmében. Az alapítvány még az idén ősszel beolvad a Petőfi Irodalmi Múzeumba (PIM), és arról egyik érintettnek sincs információja, miből finanszírozzák a jövőben az alapítvány feladatait. „Terveink szerint a PIM költségvetésében jelenik meg jövő évtől az erre a célra fordítható keret” – válaszolta a tárca az MTI kérdésére. Az MKA 1997 óta 240 szerző mintegy nyolcszáz könyvének külföldi megjelenéséhez járult hozzá 46 nyelven. Emellett segítették 58 antológia lefordítását, megjelenését. A szervezet több weblapot is üzemeltet, a fordítók, szerkesztők ezekről tájékozódhattak angol, francia, német vagy akár spanyol nyelven. Az elmúlt évtized legnagyobb magyar irodalmi sikere Márai Sándor műveihez fűződik, közülük talán A gyertyák csonkig égnek szerepel az első helyen – idézte fel Károlyi Dóra. A legismertebb kortárs magyar szerzőnek Kertész Imre számít külföldön, neki a 2002-es Nobel-díja hozta meg a világhírt, azóta regényeit valamennyi világnyelvre lefordították, a Sorstalanság megjelent arabul, sőt mongol és vietnami nyelven is. Kertész Imrét valószínűleg Szabó Magda követi a sorban, a 2007-ben elhunyt írónő külföldi megjelenései között olyan egzotikus nyelveket is találunk, mint a hindi, az albán, az örmény vagy az azeri.

Esterházy Péter és Nádas Péter művei szintén sok nyelven elérhetők, mégis elsősorban a német könyvpiacon arattak kiemelkedő sikert. „Nagy öröm, hogy Krasznahorkai László is egyre népszerűbb külföldön” – emelte ki Károlyi Dóra. A Sátántangó szerzőjétől két könyv is nemrég jelent meg angolul, a Háború és háború, illetve Az ellenállás melankóliája. A Magyar Könyv Alapítvány vezetője az elmúlt évek nagy magyar sikerei között tartja számon Bánffy Miklós Erdélyi történet című háromkötetes regényfolyamának külföldi fogadtatását. Az angolul, franciául és spanyolul megjelent kötetekről szóló kritikákban Bánffyt olyan szerzőkhöz hasonlították, mint Tolsztoj vagy Csehov. A kötetek német fordítása éppen most készül. A 2000-es évek második felének másik nagy könyvsikere Dragomán György A fehér király című regénye volt, a kötetet eddig 28 nyelvre fordították le, és ami különösen ritka, megjelent az Egyesült Államokban is.