2012. augusztus 17., 08:532012. augusztus 17., 08:53
Életének 63. évében, hosszú betegség után szerdán elhunyt Lugossy Mária Munkácsy-díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA)tagja - értesítette az MTI-t az MMA titkársága. Lugossy Mária legismertebb műve az Országház előtt álló, A forradalom lángja című 1996-ban készült feketegránittömb emlékmű, amelynek tetejére csap fel a lobogó láng.
A művész 1950. május 9-én született Budapesten, az Iparművészeti Főiskola ötvös tanszékén szerzett diplomát, majd a továbbképzőt is elvégezte. Korai éveiben érmeket, ékszereket, köztéri órákat – mint a balatonfüredi vasútállomás időmérője – készített. Az 1970-es évek közepétől az acél, az üveg és a plexi összedolgozásából nonfiguratív plasztikákat formált. A Gyorsuló tér (1981) című munkája a geometrikus és az organikus formákat hozta egységbe, a hatalmas fa-fém-üveg-fény installáció betöltötte a kiállítóteret.
Későbbi művein az organikus, a természeti formák kerültek előtérbe, mint az Óceán (1985) vagy a Földanya (1995) című munkájában. 1994-ben állították fel Székesfehérvárott II. világháborús emlékművét, amely első díjas pályamunka volt. Lugossy Mária több mint 30 éves alkotói korszakának vége felé egyre nagyobb szerepet kapott a kő, mint például a Mikrokozmosz című munkában, amelynek alaptestében a kisebb üveglencse a mű zárványaként hat.
A létezés formái címmel tavaly július 1-jétől nagy életmű-kiállítása volt látható a budapesti Iparművészeti Múzeumban, de megismerhették művészetét szinte az egész világon, mert nagyon sok egyéni és csoportos kiállításon vett rész. Lugossy Mária munkásságát sok kitüntetéssel ismerték el Magyarországon és külföldön egyaránt. Díjat kapott többek között Brüsszelben, Tokióban, Philadelphiában, Párizsban és Hágában.
Neves magyar művészettörténészek, mint Frank János, Wehner Tibor, P. Szabó Ernő, Kovalovszky Márta méltatták munkásságát. Nagy T. Katalin több filmet is forgatott róla és szobrairól, ezeket az alkotásokat a Duna Televízióban vetítették. A művész 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett, székfoglaló kiállítása a Kiscelli Múzeumban volt. A Magyar Művészeti Akadémia 2007-ben vette fel soraiba. Lugossy Máriát az MMA saját halottjának tekinti, temetéséről később adnak tájékoztatást.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.