Katona Szabó Erzsébet műveiben az elemek, a témák állandóan vissza-visszatérnek új alakban
Fotó: MTI/Czimbal Gyula
Életének 72. évében hétfőn elhunyt Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész, látványtervező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MTI-vel az MMA. Az intézmény az elhunytat saját halottjának tekinti.
2024. február 05., 23:322024. február 05., 23:32
2024. február 06., 10:192024. február 06., 10:19
A textilművész 1952. szeptember 5-én született Kolozsváron. Gyermekkorának nagy részét Kalotaszegen töltötte. Egy évig a kolozsvári Balettintézetbe járt, 1971-ben a marosvásárhelyi Kultúrpalotában működő művészeti középiskolában érettségizett. 1971 és 1975 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola gobelin-szakán tanult Bene József irányításával. 1975-ben és 1976-ban a marosvásárhelyi bőr- és kesztyűgyár tervezője volt, ahol megismerkedett a később művészetében nagy szerepet játszó anyaggal, a bőrrel.
„Műveimben. az elemek, a témák állandóan vissza-visszatérnek új alakban, újabb és újabb utak nyílnak. Mindig fontosnak éreztem viszont az érzelmekre hatni tudó üzenetet, legyen az falikárpit, öltözékbemutató, vagy éppen bőrkollázs-kompozíció” – vallott művészetéről Katona Szabó Erzsébet. A textilművész 1976 óta vett részt alkotásaival csoportos és egyéni kiállításokon és számos díjat kapott. Művészetét 2000-ben Ferenczy Noémi-díjjal jutalmazták. 1996-ban megkapta a 14. Magyar Textilbiennále díját, 2018-ban Prima díjjal, 2021-ben Magyarország Érdemes Művésze címmel tüntették ki.
Utolsó alkotóperiódusában papírkollázsok készítésével is foglalkozott. 2023 novemberében a Műcsarnokban Velúr címmel nyílt önálló kiállítása, valamint szerepelt az MMA Ipar- és Tervezőművészeti Tagozata Staféta című tárlatán. Katona Szabó Erzsébet a művészi alkotómunka mellett fontos művészeti-közéleti, művészetszervezői tevékenységet is folytatott. 1998-tól a Gödöllői Iparművészeti Műhely alapítója és elnöke, a Gödöllői Új Művészet Közalapítvány elnöke volt. 1996-tól a Magyar Kárpitművészek Egyesülete tagja, 2004 és 2011 között az MMA társadalmi szervezetének, 2011-óta pedig az MMA rendes tagja volt.
Az általa vezetett Gödöllői Iparművészeti Műhely fontos gyűjtőhelyévé vált a város alkotóinak. Komoly katalógusokkal kísért tematikus tárlatai, konferenciái, rendezvényei, összejövetelei a jelenkori magyar művészet, művészeti élet fontos alkotóelemei voltak – szerepel a közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!