
Katona Szabó Erzsébet műveiben az elemek, a témák állandóan vissza-visszatérnek új alakban
Fotó: MTI/Czimbal Gyula
Életének 72. évében hétfőn elhunyt Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész, látványtervező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MTI-vel az MMA. Az intézmény az elhunytat saját halottjának tekinti.
2024. február 05., 23:322024. február 05., 23:32
2024. február 06., 10:192024. február 06., 10:19
A textilművész 1952. szeptember 5-én született Kolozsváron. Gyermekkorának nagy részét Kalotaszegen töltötte. Egy évig a kolozsvári Balettintézetbe járt, 1971-ben a marosvásárhelyi Kultúrpalotában működő művészeti középiskolában érettségizett. 1971 és 1975 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola gobelin-szakán tanult Bene József irányításával. 1975-ben és 1976-ban a marosvásárhelyi bőr- és kesztyűgyár tervezője volt, ahol megismerkedett a később művészetében nagy szerepet játszó anyaggal, a bőrrel.
„Műveimben. az elemek, a témák állandóan vissza-visszatérnek új alakban, újabb és újabb utak nyílnak. Mindig fontosnak éreztem viszont az érzelmekre hatni tudó üzenetet, legyen az falikárpit, öltözékbemutató, vagy éppen bőrkollázs-kompozíció” – vallott művészetéről Katona Szabó Erzsébet. A textilművész 1976 óta vett részt alkotásaival csoportos és egyéni kiállításokon és számos díjat kapott. Művészetét 2000-ben Ferenczy Noémi-díjjal jutalmazták. 1996-ban megkapta a 14. Magyar Textilbiennále díját, 2018-ban Prima díjjal, 2021-ben Magyarország Érdemes Művésze címmel tüntették ki.
Utolsó alkotóperiódusában papírkollázsok készítésével is foglalkozott. 2023 novemberében a Műcsarnokban Velúr címmel nyílt önálló kiállítása, valamint szerepelt az MMA Ipar- és Tervezőművészeti Tagozata Staféta című tárlatán. Katona Szabó Erzsébet a művészi alkotómunka mellett fontos művészeti-közéleti, művészetszervezői tevékenységet is folytatott. 1998-tól a Gödöllői Iparművészeti Műhely alapítója és elnöke, a Gödöllői Új Művészet Közalapítvány elnöke volt. 1996-tól a Magyar Kárpitművészek Egyesülete tagja, 2004 és 2011 között az MMA társadalmi szervezetének, 2011-óta pedig az MMA rendes tagja volt.
Az általa vezetett Gödöllői Iparművészeti Műhely fontos gyűjtőhelyévé vált a város alkotóinak. Komoly katalógusokkal kísért tematikus tárlatai, konferenciái, rendezvényei, összejövetelei a jelenkori magyar művészet, művészeti élet fontos alkotóelemei voltak – szerepel a közleményben.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Megtéríti az útiköltséget az opera azon nézők számára, akik vidékről és más városokból, szervezett csoportban érkeznek a Kolozsvári Magyar Opera előadásaira.
A 86 esztendős, magyarországi Halász Péter néprajzkutató életmű-kiállítását nyitják meg Csíkszeredában március 19-én, csütörtökön 18 órakor a Hargita Megyei Kulturális Központban.
Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka, a diaszpórában lévő magyar írói hagyatékok legnagyobbika – jelentette be Hankó Balázs innovációért és kultúráért felelős miniszter szerdán Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és Magyarország bukaresti nagykövete nyitja meg Sepsiszentgyörgyön a Székely menyasszony kiállítást. A tárlat Csíkszeredában is bemutatkozik.
Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
szóljon hozzá!