
Katona Szabó Erzsébet műveiben az elemek, a témák állandóan vissza-visszatérnek új alakban
Fotó: MTI/Czimbal Gyula
Életének 72. évében hétfőn elhunyt Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész, látványtervező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MTI-vel az MMA. Az intézmény az elhunytat saját halottjának tekinti.
2024. február 05., 23:322024. február 05., 23:32
2024. február 06., 10:192024. február 06., 10:19
A textilművész 1952. szeptember 5-én született Kolozsváron. Gyermekkorának nagy részét Kalotaszegen töltötte. Egy évig a kolozsvári Balettintézetbe járt, 1971-ben a marosvásárhelyi Kultúrpalotában működő művészeti középiskolában érettségizett. 1971 és 1975 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola gobelin-szakán tanult Bene József irányításával. 1975-ben és 1976-ban a marosvásárhelyi bőr- és kesztyűgyár tervezője volt, ahol megismerkedett a később művészetében nagy szerepet játszó anyaggal, a bőrrel.
„Műveimben. az elemek, a témák állandóan vissza-visszatérnek új alakban, újabb és újabb utak nyílnak. Mindig fontosnak éreztem viszont az érzelmekre hatni tudó üzenetet, legyen az falikárpit, öltözékbemutató, vagy éppen bőrkollázs-kompozíció” – vallott művészetéről Katona Szabó Erzsébet. A textilművész 1976 óta vett részt alkotásaival csoportos és egyéni kiállításokon és számos díjat kapott. Művészetét 2000-ben Ferenczy Noémi-díjjal jutalmazták. 1996-ban megkapta a 14. Magyar Textilbiennále díját, 2018-ban Prima díjjal, 2021-ben Magyarország Érdemes Művésze címmel tüntették ki.
Utolsó alkotóperiódusában papírkollázsok készítésével is foglalkozott. 2023 novemberében a Műcsarnokban Velúr címmel nyílt önálló kiállítása, valamint szerepelt az MMA Ipar- és Tervezőművészeti Tagozata Staféta című tárlatán. Katona Szabó Erzsébet a művészi alkotómunka mellett fontos művészeti-közéleti, művészetszervezői tevékenységet is folytatott. 1998-tól a Gödöllői Iparművészeti Műhely alapítója és elnöke, a Gödöllői Új Művészet Közalapítvány elnöke volt. 1996-tól a Magyar Kárpitművészek Egyesülete tagja, 2004 és 2011 között az MMA társadalmi szervezetének, 2011-óta pedig az MMA rendes tagja volt.
Az általa vezetett Gödöllői Iparművészeti Műhely fontos gyűjtőhelyévé vált a város alkotóinak. Komoly katalógusokkal kísért tematikus tárlatai, konferenciái, rendezvényei, összejövetelei a jelenkori magyar művészet, művészeti élet fontos alkotóelemei voltak – szerepel a közleményben.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!