Hosszan tartó betegség után, 78 éves korában pénteken elhunyt Deák Ferenc Munkácsy-díjas grafikusművész. A könyvtervező, grafikus 1935-ben született a Kovászna megyei Kökösön, 1952 és 1958 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolára járt, mesterei közt tudhatta Kádár Tibort és Erdős Tibort.
2013. május 05., 13:422013. május 05., 13:42
A romániai magyar folyóirat- és könyvgrafika egyik legtöbbet foglalkoztatott és legsokoldalúbb személyisége volt. Deák Ferenc 1963-tól a Romániai Képzőművészek Szövetsége, 1993-tól a Barabás Miklós Céh, 2002-től a MAOE és a Magyar Grafikusművészek Szövetsége tagja volt. Rajztudása és stílusérzéke, elméleti és gyakorlati fölkészültsége több száz irodalmi mű, tankönyv és időszaki kiadvány megtervezésében és illusztrálásában gyümölcsözött.
A művésznek 1967 és 1995 között a Kriterion kiadó grafikai szerkesztőjeként döntő szerepe volt a könyvsorozatok, kiadványok grafikai arcélének kialakításában. Ő tervezte a Kriterion jellegzetes emblémáját, a nyitott könyvet formázó Pegazust. Deák Ferenc 1995-től volt a szegedi Mozaik Kiadó grafikusa, művészeti tanácsadója, és a Tisza-parti városban is élt.
Önálló grafikai alkotásain (tusrajzok, akvarellek, rézkarcok) a szürrealizmussal rokon képalkotás útját követte. Az ex libristől a könyvillusztráción és az önálló grafikán át a festett kazettás famennyezetig szinte minden műfajban dolgozott. Munkássága elismeréseként több díjat is átvehetett, köztük 2000-ben a Munkácsy-díjat, majd 2003-ban a román kulturális minisztérium nemzeti nagydíját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!