
Fotó: Biró István
2011. március 18., 10:092011. március 18., 10:09
Mint Visky elmondta, már régóta tervezik, hogy meghívják Vişniecet, aki 1989 után Románia legtöbbet játszott drámaszerzője, most mégis aktuális a kolozsvári magyar közönség előtti bemutatkozása, hiszen a Koinónia Könyvkiadó gondozásában, Patkó Éva átültetésében megjelent a szerző 5 drámáját tartalmazó kötet. A portrébeszélgetés előtt a színház művészei felolvasószínház keretében mutatták be a könyv címadó darabját, a III. Richárd betiltva avagy jelenetek Mejerhold életéből címűt. A művész elnyomásáról, a cenzúráról szóló előadást követően a beszélgetés során kiderült, hogy a párizsi emigráció éve, 1987 óta Vişniec francia nyelven alkot. Visky kérdésére a szerző elmondta, hogy magával vitte a témáit Párizsba, és azok a franciákat is érdekelték.
Mint mondta, azért ír francia nyelven, mert így meg kell küzdenie a szavakkal. „A román nyelvnek zsarnoka voltam, mert a sajátom volt. Azt tettem vele, amit akartam, kifacsartam, megtörtem, a francia nyelvhez viszont alázatosan viszonyultam, mint egy koldus” – fogalmazott Matei Vişniec. Romániai tartózkodása alatt Vişniec verseket és mintegy 20 drámát írt. 1987-ben harmincegy évesen Franciaországban kapott egy irodalmi ösztöndíjat. Párizsi tartózkodása alatt a bukaresti Nottara Színházban egy nappal a bemutató előtt betiltották a Lovak az ablakban című színművéből készült előadást, így politikai menekültként állampolgárságot kért, és nem tért haza. Ezt követően franciául kezdett el írni, és a Francia Nemzetközi Rádió (RFI) munkatársa lett.
„Újságíróként néha pesszimista vagyok, úgy tapasztalom, hogy az emberiség nem fejlődik, nem tanul a saját hibáiból, egyre kevesebb hangsúlyt fektet a kultúrára. Íróként viszont csökönyösen hiszem, hogy ez nem igaz” – fogalmazott szerda este az író. „Romániában egyébként egyértelmű volt, hogy mi a rossz. Ott a rendszer, a diktatúra volt az ellenség. Amikor kikerültem Franciaországba, rádöbbentem, hogy Nyugaton sokkal alattomosabb, meghatározhatatlanabb az ellenség: az ostobaság, a manipuláció, a szubkultúra” – tette hozzá.
Vişniecet egyébként a Ionesco utáni abszurd megújítójaként szokták emlegetni, „aki az abszurdot nem stílusirányzatnak vagy tünékeny színházi divatnak, hanem a világ állapotának tekinti”. „Az abszurdot a történelem szüli” – szögezte le az író, aki szerint az abszurd felé az utat nem Samuel Beckett nyitja meg, hanem már Csehov. Matei Vişniec, aki regényíróként is nagy sikereket ért el, vallja, hogy az ember lényegét sem a pszichológia, sem a filozófia, sem a történelem nem segít megérteni, csakis az irodalom. „Ha meg akarod érteni a nőt, olvass Proustot” – tette hozzá. Azt is elárulta, hogy darabjai rendezőinek mindig szabad kezet ad, mindig a bemutatón látja először az előadásokat. „Amikor egy drámát megírok, nemcsak a rendezőkre és a színészekre gondolok, hanem az olvasókra is. Számomra fontos, hogy a drámáim az olvasók számára is élvezetesek legyenek” – hangsúlyozta Vişniec. Visky András búcsúzóul reményét fejezte ki, hogy folytatni tudják Vişniec munkásságának megismertetését.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!