Márton Árpád: a parlament és az alkalmazottak okozzák a TVR vesztét

Márton Árpád parlamenti képviselő, a parlament kulturális bizottságának tagja a Krónikának elmondta: a képviselőház és a szenátus művelődési bizottságainak közös ülésén valóban tárgyaltak a köztévé helyzetéről, a megbeszélésen részt vett a két ház elnöke, a két ház pénzügyi bizottságainak elnökei és a miniszterelnök is, valamint a közszolgálati tévé ideiglenes elnöke.

„A szakemberek elmondták: ahhoz, hogy elkerüljék a köztévé fizetésképtelenné válását, el kellene indítani a csődvédelmi eljárást. Viszont a televízió nem kereskedelmi társaság, ezért jelenlegi formájában nem alkalmazható rá a csődeljárás törvénye\" – magyarázta Márton Árpád. Mint részletezte: arra jutottak, hogy törvényt kellene módosítani ahhoz, hogy csődvédelem alá helyezzék a közszolgálati televíziót. „Ezt természetesen a kormány sürgősségi kormányrendelettel megtehetné, de arról nem igazán volt szó, hogy ezt valóban vállalná. Ezért jogilag az a helyzet, hogy törvénymódosításra van szükség, ez volt a szakemberek egybehangzó véleménye\" – mondta a képviselő.

Márton Árpád ugyanakkor lapunknak úgy nyilatkozott: úgy látja, nem a csődvédelem volna a leghelyesebb megoldás. „Meggyőződésem, hogy egy olyan politikai természetű csatározásról van szó, amely céltalan. Egyértelmű számomra, hogy a tévé jelenlegi, megoldhatatlannak tűnő helyzetét a vezetőtanács menesztése idézte elő, amiben éppen a parlament a ludas\" – fejtette ki véleményét a képviselő.

Mint részletezte, a köztévé vezetésének fél évvel ezelőtti menesztését követő napon már el is kellett volna kezdeni az új vezetőtanács kinevezését célzó eljárást, mert csak egy vezetőtestület képes hatékonyan intézkedni. Ezzel szemben egy ideiglenesen kinevezett vezérigazgatónak egy sor fontos intézkedés meglépéséhez nincs meg a törvény szavatolta hatásköre.

Mint mondta, nem tudja, hogy mennyire lesz a tervezett intézkedés eredményes a probléma gyökerének, a felhalmozott adósságoknak a kezelésében, az viszont biztos, hogy ha csődvédelem alá kerül a köztévé, akkor legalább elkerülhető, hogy fizetésképtelenné váljon. Márton Árpád ugyanakkor elmondta: az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tévé fizetésképtelenségéhez a 2008-ban megkötött kollektív munkaszerződés is hozzájárult. Ez ugyanis tartalmazta azt is, hogy milyen ütemben kell növelni az alkalmazottak bérét.

Az előírt fizetésemeléseket a köztévé vezetése nem vezette be, mert már akkor sem volt pénzük rá. A tévé munkatársainak többsége erre beperelte munkaadóját, a bíróság pedig igazat adott nekik, kötelezte a tévét, hogy fizesse ki az elmaradt járandóságokat. Márton Árpád szerint a munkavállalók és a szakszervezeti vezetők felelőssége is a jelenleg kialakult helyzet, ugyanis nem mentek bele abba a felajánlott kompromisszumba, hogy a köztévé hosszabb távra, öt évre ütemezze át az adóssága rendezését.

Kifejtette, nem érti ezeket az embereket, mert azzal, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy minél hamarabb megkapják a pénzüket, saját állásukat sodorják veszélybe, hiszen a köztévé ezzel megszűnhet.Annak is fennáll a veszélye, hogy ha jön egy csődbiztos, aki kizárólag a kereskedelmi szempontokat veszi figyelembe, előfordulhat, hogy bezáratja valamennyi területi adót, és megszünteti az alacsony nézettségű műsorokat, így a kisebbségi műsorok is veszélybe kerülhetnek.

Kérdésünkre Márton elmondta: az valóban igaz, hogy a köztévének több alkalmazottja van, mint az Antena tévécsaládnak és a Pro Tv kereskedelmi csatornának öszszesen. „Egy legálisan megválasztott vezetőtanács is arra kényszerülne, hogy a személyzet felét vagy minimum harmadát elbocsássa\" – szögezte le Márton Árpád.

Ha az összes regionális stúdiót bezárják, az sem eredményezne kellő mértékű leépítést, ugyanis az alkalmazottak nagy többsége Bukarestben dolgozik. Hozzátette: azok a bizonyos fizetések, amelyek elmaradtak, nem minimálbérek. A köztévénél vezető tisztséget betöltők fizetései a közalkalmazotti szféra csúcsfizetéseivel egyenértékűek. A vezetőtanács elnökének fizetése például egy miniszter fizetésének felel meg, a vezérigazgató pedig ennek az összegnek akár a 175 százalékát is megkaphatja.