
Újra színpadra kerül csütörtökön 19 órától a Bánffy Miklós-napokon bemutatott Bartók-opera a Kolozsvári Magyar Operában. Az előadásban fellép Szabó Bálint szólista, aki nemzetközi karrierjének élményeiről, illetve a Kékszakállú-szerepről beszélt.
2015. január 07., 19:342015. január 07., 19:34
– Operaénekesi karrierjét Kolozsváron kezdte, de számos európai operaházban fellépett már azóta.
– Már 1996-ban is rendszeresen volt külföldi fellépésem vendégelőadóként a budapesti Magyar Állami Operaházban, miközben a Román Állami Opera szólistája voltam. Innen először Hamburgba kerültem 2003-ban. Az ottani kétéves szerződésem alatt első fellépésként Verdi francia Don Carlosában énekeltem Fülöp szerepében, Peter Konwitschny rendezésében.
Utána Selimet énekeltem A török Itáliában című Rossini-operában, amelyet Christof Loy rendező állított színpadra, majd átmentem a Frankfurti Operaházhoz négy évre, ahol több nagy szerepet is kaptam, többek között Fiescót (Simon Boccanegra), Fülöpöt (Don Carlos), Mefisztót (Faust), Zakariást (Nabucco). 2009-ben hagytam ott a Frankfurti Operaházat, azóta szabadúszó vagyok.
Énekeltem Amszterdamban, a milanói Scalában, a londoni Covent Gardenben, négy produkciót a párizsi nagyoperában, kétszer felléptem a Barcelona Liceu Operában, de Svájcban, Hollandiában, Strasbourgban is többször színpadra léphettem. Különösen nagy élmény volt még Zürichben, hogy Leo Nuccival énekeltem a Simon Boccanegrát, valamint hogy Pavel Sorokin vezénylésével Komlósi Ildikóval előadhattuk A kékszakállú herceg várát Moszkvában, a Csajkovszkij Teremben. Igazi megtiszteltetés és fantasztikus élmény volt ezen a kegyhelyen, az oroszok számára már-már szent helyen magyarul énekelni.
– A sok külföldi fellépés után mi hozta vissza? Mit jelent önnek Kolozsvár?
– Elsősorban azért vagyok a kincses városban, hogy tizenegy év után újra felléphessek a színpadon, ahol pályafutásomat kezdtem még 1990 áprilisában. Énekkari művészként itt tettem meg az első lépéseimet, rengeteget köszönhetek az intézménynek. Eltűrték a kezdeti botladozásaimat, és sok lehetőséget kaptam. Az itteni intézmény számomra a kiindulási pont, hiszen a Kolozsvári Magyar Opera énekkari tagjaként sajátítottam el az alapokat, melyekre azóta építkezem. Jó érzés újra visszajönni, főleg A kékszakállú herceg vára énekeseként.
– Többször is énekelte már a Bartók-opera címszerepét. Mit gondol a szerepről, milyen helyet foglal el a repertoárjában?
– Nagyon szeretem a Kékszakállút, bár kissé megviseli a hangomat, hiszen egy nehéz 20. századi zenéről van szó, az én hangom pedig inkább olasz, francia, lágyabb repertoárra alkalmas. Mégis teljesen más élmény saját anyanyelvemen énekelni. Ahányszor előadtuk a művet akár koncertként, akár opera-előadásként, szívesen ejtettem ki a magyar szavakat. És bár kissé elfáraszt a zenekari tömörség miatt, örülök, hogy basszusfőszerepet játszhatok, melyekből nincs túl sok, így megéri a 120 százalékosan befektetett energia.
– Visszatér még Kolozsvárra a továbbiakban?
– Jó lenne, ha már a közeljövőben újra felléphetnék a kolozsvári színpadon. Beszállnék a Faustba, esetleg egy nagyobb Verdibe, de más előadásokban is örömmel fellépnék itt. Sok ismerős arcot, kollégát láthattam újra a napokban, olyan, mintha csak tegnap mentem volna el. Mintha hazatérnék.
Gödri Csilla
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!